Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 2 fi- — tizenkettes fölosztást követték, addig a középkorban a rendszeres fölosztást mint valami fölösleges dolgot figyelmen kivül hagyták s igy történt, hogy majdnem minden nemzet máskép osztályozta mértékeit. Végre mértékeik között semmi összefüggés nem létezett, az ür- és súlymérték semmi összefüggésben nem volt a hosszmértékkel, sőt e tekintetben oly nagy volt az elágazás, hogy más sulymértékeket használtak a kis- és mást a nagykereskedésben, más sulymértékkel mérték a nemes érczeket és ismét más sulymértéket használtak a gyógyszertárakban és végre más sulymértéket a gyöngyök és drága kövek megmérésénél; s ha az egyes államok bírtak is mintamértékekkel, melyek gondosan őriztettek, miután azonban ezek minden alapot nélkülöző tetszőlegesen fölvett tárgyak voltak, idő folytán vagy egészen elvesztek vagy annyira megváltoztak, hogy azoknak eredeti értékét jelenleg pontosan mnghatározni lehetetlen. A mértékek ily különfélesége végtelenül megnehezité a kereskedést s eltekintve a csalástól, melynek mindenki ki volt téve, sok anyagi kárral is járt. Tudjuk azt jól, hogy hazánkban csak a közel múltban is hány különböző űrmérték divatozott s mily könnyen megjárhatta az, ki mindeniket nem ismerte. De még változóbb és eltérőbb volt a mértékek különfélesége Németország sok apró államaiban, hol 100-nál többféle láb és rőf s végtelen sokféle űrmérték használtatott s ha valaki ezeket mind nem ismerte, könnyen csalódhatott. Ha pl. valaki idegen országból posztót vagy más tárgyat rendelt, többet igen ritkán, kevesebbet azonban nagyon szokszor kapott; ha egy góthai lakos egy akó sört rendelt Drezdából, egyet Münchenből s egyet Koburgból s mikor mind megkapta, otthon után mérte, azt látta, hogy neki nem három hanem csak két és fél akó söre van; de ki győzné erre nézve a sok példát fölhozni. Az 1867-iki párizsi világkiállításon ott hol a nemzetek utai egymást keresztezték vagyis a kiállítás közepén emelkedett egy üveg pavillon, mely a nemzetek különböző mértékeit és pénzeit tartalmazta. E pavillon szemlélete Dr. Neumann Fer. osztr. kiállítási biztost a következő elmés észrevételre ragadta : „E pavillonnak tartalma még ma is emlékeztet bennünket a bibliából ismert bábeli zavarra, hol az egyetlen ős áriái nyelv eltűnt s ez egy helyett az emberiség ma már 4000, mások szerint 6000 nyelvet és nyelvjárást beszél, a mi a nyelv a gondolatokra, ugyanaz a mérték, súly és pénz a kereskedelemre, jelenleg valamint ott, ugy itt is egység helyett sokféleség uralkodik. Noha a mértékek különfélesége sok anyagi kárral, idővesztegetéssel s kellemetlenséggel járt, mindaddig, mig a különböző nemzetek kevésbé érintkeztek egymással s mig a kereskedés majdnem kizárólag ugyanazon ország határai közé szorult, mindez könnyebben volt eltűrhető, a mint azonban a kereskedés gyors szárnyakat öltött, azonnal mind jobban fölhangzott a vágy 2*