Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 2 fi- — Legnagyobb liirre vergődött s legáltalánosabb volt a rajnai láb vagy máskép leideni láb 0-315 meter, 100 leideni láb = 107 romai lábbal. Ezen láb-rendszer lassankint egész felső Németországban elterjedt s egész a legújabb időkig fönnmaradt, ettől származott kevés különbséggel a bécsi láb is, mely = 0316 meter vagy 140' 11 párizsi vonal. Egész napjainkig föntartotta magát a párizsi láb, melyet IX. (szent) Lajos 1260 ban hozott be Franciaországba a romai láb helyett s felosztotta 12 hüvelykre s egy hüvelyket 12 vonalra; igy a párizsi láb 144 párizsi vonalat tesz s egy párizsi láb = 0-325 meter. (A régi légsulymérők osztályozása mind ily párizsi vonalokkal történt). Az ó-kori népeknél, görög és romaiaknál a rőf közönségesen 1 Va lábat tett; a középkorban a rőf 2, sőt 2Va lábnak vétetett. Két rőf mértéket nem lehet figyelmen kivül hagynunk a brabanti rőföt, mely =0 694 meter s a kölnit, mely 0'684 meter s igy 5 brabanti rőf =6 kölni rőffel. Említést érdemel a párizsi aune, mely = TI 18 meter vagyis 576 párizsi vonal, s igy épen 4 romai lábbal volt egyenlő. Területmérték. A hosszmérték szoros összefüggésben lévén a területés földmértékkel, mindazon helyeken, hol a romaiak gyarmatokat alapítottak, a tábor-hely kimérésénél, a földbirtokok elosztásánál saját honi mértékeiket használták, mely mértékek később alapját képezték a romai iga alól fölszabadított népek területmértékeinek. Igy származtak a földmértékek. Ezen mértékektől : Saltus = 201'6 Hectare == 350 hold. Centuria — 50-4 „ = 87*5 „ Heredium = 50"4 Áre =1400 • öl. Jugerum — 25'2 „ = 700 „ A Jugerum (Joeh) romai hold oly földterület volt, melyet egypár jármos ökör egy ekével egy nap alatt fölszánt. A németországi joch nagyobbrészt l'/4 romai holddal egyenlő, a magyar hold pedig 2 romai holddal. Azonban valamint a hosszmértéknél ugy a területmértéknél is nemcsak egyes tartományokban, országokban használtak különböző mértékegységet, hanem egyes kerületekben is különböző földmértékek voltak használatban. A legtöbb helyen a talajviszonyok szolgáltak alapjául a területmérésnek, a mennyiben a vető-mag után határoztatott meg a terület. Továbbá más mértéket használtak a szántóföldek, mást a rétek és ismét mást a szőlőföldek megmérésénél. Testmérték és űrmértékek. Az ó-korban is a testmérték összefüggésben volt a hosszmértékkel, az űrmérték azonban tőle egészen független maradt. Űrmértékül egy tetszőlegesen fölvett edényt használtak és pedig mint