Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 2 fi- — Az as és részei. As. Uncia. Értéke. Jelölésmódja. As 1 12 327 gramm 1 deunx "/„ 11 299 » S dextans 5/6 10 272 » S ==_ dodrans 3A 9 245 i) s bes V. 8 218 » s = septunx 7/

1

2 7 191 n s _ semis V* 6 163 » s quincunx Vu 5 136 n = = triens vj 4 109 » = == quadrans % 3 82 » =— sextans Ve 2 55 » • secuncia 78 1% 41 » — L uncia V» 1 27 » — semuncia % 13 » L sicilicus %8 '/4 7 » 0 sextula 772 V

6 4 scripulum V288 7*4 11 » "1 Az as-nak többszörösei számnevek hozzátétele által jelöltettek: Tressis 3 as 36 uncia = 981 gramm Nonnussis 9 „ = 108 „ = 2 94 kilogr. Decussis 10 „ = 120 „ = 3-27 Bicessis 20 „ = 240 „ = 6-54 j> Tricessis 30 „ = 360 „ = 9-81 » BiscentussislOO „ = 1200 „ = 32-7 » Két as —654 gramm kivételesen dupondiusnak neveztetett. Láttuk az eddigiekben a mértékek keletkezését s természetes fejlődéseit, a mint az az öntudatra ébredt embernél s az ókor régi müveit népeinél jelentkezett. Láttuk, hogy a mértékek első eredete egészen természetes alapra vihető vissza, a mennyiben mérőeszközükül részint az emberi test egyes részei, részint azon természeti eszközök szolgáltak, melyekkel az ember legtöbbször s legközvetlenebbül érintkezett. Mihelyt aztán a népek az öntudatos szellemi élet útjára léptek, valamint minden dolgaikban, ugy mértékeik megválasztásában is szemmel látható lesz a czélirányos törekvés, mely nemzedékről-nemzedékre száll úgy, hogy a műveltségben utóbb szülött népeknek — a mértékek használatában is — az elődök szolgálnak útmutatóul. Igy lettek e téren a zsidók-, görögök-, romaiak- mestereivé az egyptomiak. A romai nép pedig, mely nemcsak világhatalma, hanem szellemi uralma és értelmi nagysága által is minden népet