Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 65 — a támadt sebbe rakja le petéit, mire a kifolyó nedv s a növénysejtek kitágulása következtében kinövések képződnek, melyek a kikelt álczákat magokba zárják s táplálják, miglen a kifejlett rovarok lakásukat, a gubacsokat átfúrva elhagyják. — Mielőtt azonban azok kiköltözködnének, a gubacsokat összeszedik. Ezek épek, feketék vagy kékes szürkék, szegletesek, borsó vagy puskagolyó nagyságúak, kemények s aránylag nehezek, csersavban pedig különösen gazdagok, mely tulajdonságoknál fogva a rovaroktól odahagyott, halványsárga, könnyű s kevesbbé csersavdus gubacsoktól nagyon külömböznek. — Ezen tulajdonoknál fogva megkülömböztetlietők a fekete s fehéres gubacsok,hazájok szerint pedig elnevezték 1) aleppói vagy török gubacsnak. Ez Aleppo, Smvrna, Mesopotamia, Bei-Ázsia s Kelet-Indiában terem. Legkitűnőbbek a mossuli gubacsok, melyek a többinél nagyobbak s finom porral hintvék. Ezen gubacsokat a Tigris folyó mellett szedik, Bagdád s Bombayn át Londonba szállítják; 2) a valódi a 1 e p p ó i a k, melyek e város környékéről szedetnek s Damascuson át a szíriai kikötőkből Dél-Európába hozatnak, már kevesbbé becsesek; 3) a tripolisiak; 4) a smyrnaiak, melyek jobbadán keverve jönnek a kereskedésbe; 5) a cyprusi s 6) a karamaniaiak ismét kissé jobbak s rendesen az aleppóiakkal kevertetnek. Az európai csergubacsok között a magyar, moreai, apuliai, franczia s osztrák gubacsok említendők, melyek más gubonczok s más tölgyeken találhatók, igy a magyar az osztrák tölgy- (Q. austriaca Willd.), az osztrák pedig a cser tölgy fán (Q. cerris L.) képződik. De ezen kissé ránczos, jobbadán sima felületű, vöröses sárgaszínű könnyű gubacsokat, kevés csertartalmuk miatt kevesbbé vagy épen nem is keresik. — Az ezen gubacsok előidézője nálunk a tölgy levelű guboncz (C. quercus folii), mely 5 mm. hosszú s fénylő fekete potroh- rozsdavörös szemkörnyék, — czombok s vörösen sávolt torral bíró hártyaröpü. A zsiros gubacsot szinte egy guboncz (Cynips quercus calycis Bgdf.) okozza, mely a kocsános tölgy (Q. pedunculata Elír.) fiatal gyümölcse vagy makkja megszurása által képződik. — A rovar tojócsőve segélyével a fiatal makkba rakja petéit, melyen azonnal nedvfolyás támad s növésében gátoltatik, mellette azonban kinövés keletkezik, mely néha oly nagy lesz, hogy a makk alját s oldalát egészen befedi. Ezen kinövés alaktalan, szegletes, sárgabarna színű s rendesen a rovar álczája is benne van. — Vele azonban más zsellérek is laknak együtt'). Hazánk s Bukovina tölgyerdei nagymennyiségű gubacsot szolgáltatnak, melyek miután október hó folytán a fákról leesnek, összeszedetvén mint magyar gubacs kereskedésbe hozatnak. Ezen gubacs főleg a bőr cserzésnél nyer alkalmazást

2). ') Ilyek a Syneryus basalis, pallipes és socialis Htg. 2) Muspratt Chem. 1077.1.