Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 55 — mintha hópelyhek érintették volna. Keresztiilhatolás után a csónakban sok ezernyi légy maradt vissza. — A bennszülöttek éjjel ezen legyeket összeszedik s kalácsot készítenek belőllök. Egy ily légykalács 3 cm. vastag s tányérnagyságu, belül feketés vala; megkínálták vele az utazót is, ki azt a kaviár vagy besózott sáskához találta hasonlónak '). Brazília több népsége hangyát is eszik, kivált egy nagyobb fajtát (12'"; a nőstény 18'" hosszú) a látogató hangyát (AttaCephalotesL.) kedvelik. —- A hangyák évenként aug. — novemberig, midőn a legtikkasztóbb forróság uralg, földalatti üregeiket elhagyva nagy rajokban jelennek meg, mielőtt bolyaik körül pár héttel előbb már minden zöldet elpusztítottak. A lakosok gondoskodnak arról, hogy kedves csemegéjök, sőt iparáguk egyik nemétől meg ne fosztassanak. — A hangyák rendesen délutáni eső s erre következő tiszta éj s regg után jelennek meg. A lesben álló emberek egy edénybe vizet hoznak s azt odahelyezik, honnan a hangyák kitörni készülnek, melyek közt a petés nőstények majd két hüvelyknyi hosszúak. A szabadba érve a raj felemelkedik ugyan a légbe, de mielőtt tovaszállna, a lesben álló hangyafogó, ki a vizes edényben áll, egy széthasított nádpálcza segélyével azt ügyesen zsákmányául ejti. — A hangyák potrohát leszakítva edénybe teszik, melyben lassan sütik s ezáltal egy finom étket a hangyapástétomot nyerik. Henger szerint vajban sütik vagy megpirítva szörppel leöntik mint a czukros mandolát, de nyersen is eszik s izét a mogyoróéhoz mondják hasonlónak. Humboldt szerint a Kio-Negro melletti bennlakók az év nagyrészén hangyával élnek, sokat összefognak, tésztává gyúrják, melyet zacskóban tartogatnak

2). Mexikóban S.-Antonio mellett az indiánok egy czingolányfajt licpieur készítésre használnak, midőn azt összetörve vizzel leöntik s a folyadékot megiszszák. — Utazók tapasztálták végre, hogy a hottentottok D.-Afrikában s a charuelek D.-Amerikában saját élősdiektől sem irtóznak, hanem fogják s megeszik azokat! d) A füge nemesítése, ugy, hogy azáltal korábban érjék s Ízletesebb legyen, szinte rovar által történik.—Dél-Európában különösen Görög- s Olaszhonban, valamint a görög szigeteken s Palaestinában kétféle: a szelid s vad fügefa díszlik. Csak az előbbi gyümölcse élvezhető s a köznép mindennapi főtápszeréül szolgál. A füge l'riss állapotban igen jó s egészséges, de hogy évközben is kapható legyen, megszokták szárítani vagy aszalni. E czélból először napra, azután kemenczébe teszik. — Egy nagyobb fa körülbelül 280 ®"-ot hoz. — A vad fügefa éretlen gyümölcsére, mely keleten kecskefüge — caprificus — nevet visel, ') V. ö. H. Barth Livingstone Ostafrika vom Lirnpopo bis zum Somalilande. Leipzig 1875. 2) V. ö. Dr. L. J. Melicher Skizze der nützlichen und Schadlichen nied. Thiere Wien 1869. 16 1.