Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 44 — eső felolvasztja s mihelyt a nedv a szőlő gyökerét éri, a phylloxera elpusztul s a szőlő visszanyeri épségét'). 13) Az alacsonyabb növények s cserjék szappanlug vagy dohánylé v e 1 i, hamu- s mész porrali b e h i n t é s e. 14) Az étető higany, ha 1 vany s mireny-szappan mindennemű rovar legerősebb irtószere. Bors, r u t a f ü, f o g h a gy m a, a s a n d, kámfor, levendula s k aj a p u to 1 aj , benzin szinte használtatnak, de siker nélkül

2). A rovarok hasznossága. A) Közvetett hasznosságuk a természet háztartásában. — Ide sorolandók: 1) A növények termékenyítése. A rovarok ugyanis sok növénynek lényeges szolgálatot tesznek s nélkülök ezek terméketlenek maradnának, minthogy porodáik ugy alkotvák, hogy a virágpor rendes utón a terméhez nem juthat. — Gyakran a poroda s terme nem ugyanazon virágon van, mint a dinnye, ugorka, fényű, dió s mogyorónál. Ezen esetben egyik virág poroda, a másik termével bir. Mindkettő egy törzs, — de nem ugyanazon ághoz tartozik. —Végre vannak növények, melyek egyike porodás-, a másik termésvirággal bir, például a nyárfa, a füzek, a komló, kender, datolya, pistaeziák stb.Gyakran mértföldnyi távolra vannak egymástól. Hogy s miként történhetik ily kedvezőtlen körülmények közt a virágpor átvitele a porhonból, külömböző időben, külömbféleképen értelmezték. Linné a virágpor átvitelét a termésvirágra egyedül a szél által vélte eszközlöttnek. Azonban ez csak némely egy- vagy kétlaki növénynél történhetik, minthogy a virág alkotása néha oly minőségű, hogy a szél közbenjáró szerepét kizárja. — Kőlreuter német természettudós volt első (1772.), ki észrevevé, hogy sok rovar a természettől bizonyos növények megképződésére van rendelve. Ő e czélból a sóska-borbolya vagy leány-som (Berberis vulgáris L.) virágát vizsgálta meg különösen. E növény porodúja ugy van alkotva, hogy a virágpor a termére magától nem jöhet; alján azonban egy kis érzékeny helyecske létezik, mely megérintetvén, hirtelen felpattan s ezáltal a virágpor a termére szóratik. Külömbféle rovarok, uiintalegyek, méhek sdarázsok a virág alján az édedények által kiválasztottczukortartalmu nedvet keresvén, megérintik az említett érzékeny helyecskét, s ezáltal a termékenyítést eszközlik. — Más növényfajoknál, melyeknél a termének oly helyzete van, hogy a kihulló virágpor azt nem érintheti: a virágpártája szőrvagy más kinövésekkel bir, melyek a rovarokat arra kényszerítik, hogy a ter') Jelenkor 1875. 105. sz. — 2) V. ö. Leunis Zool. 423. 1. és Berge Káferbueh 177 1.