Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 16 — terhet kellene vinnie vagy húznia. A kifejlett rovarnál legerősb izmok a szájrészek, főleg pedig a torban vannak elhelyezve, s ezek a lábak és szárnyak mozgatására szolgálnak. —Erejök ugyanazért ugrások, főleg azonban repülésüknél jelenkezik.Ez oly bámulatos gyors, hogy némelyek szárnyaikat egy másodpercz alatt néhány százszor képesek lebegtetni. A pártás lebérlégy (Syrphus balteatus Latr.) szárnyai gyors mozgatása által a légben egyhelyütt látszik maradni; a keringőcz (Gyrinus) pedig lábaival a vizek szinén oly gyorsan evez, hogy lábmozdulatait észrevenni nem lehet. Csodáljuk a vándormadarak s különösen a fecskék repülési sebességét, de ugyanazon jelenséget tapasztaljuk a legközönségesebb rovarnál is. A bögölyök, legyek, tücsölök vérszomjas ösztönüket kielégítendők a lovakat s marhacsordát körülrajongják, s bár a megtámadott áldozatok, mihelyt kinzóik dongó hangját észreveszik, gyors szaladásnak indulnak, mégis igen ritkán vagy épen nem képesek elleneik szúrásai elől magokat megvédeni. — A vándorsáskák nyugvás nélkül mérföldekre repülhetnek; az a c s á k vagy szitakötők pedig majd folytonosan repülnek '). b) A rovarok szivét egy a test középvonalában a fejtől a potroli végéig terjedő hátedény helyettesíti, mely több (2—8) egymásutáni kamrából áll s szárnyas háromszögű izompárok segélyével a háttakaró bélszínén függ. Az egyes kamrák rekeszfalaik nyílásai által, melyek billentyűkkel zárhatók, egymással összekötvék, ugy hogy a vér mindegyik kamrából csak a közvetlen előtte fekvőbe folyhat át. Némely vékony külvázu hernyónál, például a villafark (Harpya vinula Oclish.) álczájának csekély nagyítás mellett, a hátedény érverése a bőrön keresztül világosan látható 2). Oldalt szintén billentyűk által zárható nyílásokon ugy mint az utolsó kamra hátsó nyílásán át foly a vér a testűréből a hátedénybe. A liátedény mellső vége az ugyneve.zett fiiggér (Aorta) a fejben van s szabadon nyílik, ugy hogy (Aorta), b a szivet vagy a vér a hátedényből egyenesen a test szervei közt található hátedényt tartó szárnyas izMOK. A VÉR A NYÜ IRÁNYÁ-egyes üres terekbe jut, s innen a test-ürön át, ban i-^syita^ J^J a belrészeket körülömli, az oldalnyilásokon ismét a hátedénybe jő. A rovarok vére színtelen majd zöldes vöröses folyadék, melyben imitt amott igen apró vértestecsek úszkálnak 3). A légy szétnyomott fejéből eredő vörös nedv nem vér, hanem a szem festanyaga. Testök hőmérséke cse•A. csere"b\il3T Hn-á/tecLén^re -v. sziTre. a a tor felé vonuló fiiggér' ') V. ö. Pöppig Illusrr. Naturgeschichte IV. B. 58. 1. - 2) V. ö. Dr. Bach Insectenwelt 13.1. és Pöppig IV. B. 62.1. —

3) V. ö. Giebel Zool. 391.1. Knesch Állattan 154. és dr. Bach 13—14.1.