Székes-Fejérvári Naptár, 1927 (51. évfolyam)
Szépirodalmi rész
51 Tallózások Székesfehérvár százév előtti történetéből. Mennyi zsidó lakosa volt Fehérvárnak a XIX. század első felében? Az ismerősebb statisztikai forrásokon és a Fehérvárra vonatkozó történeti munkákon kivül a múlt század első felének lexikonai és évkönyvei is meg őriztek egy néhány érdekes adatot Fe hér vár zsidó lakosságának kialakulásáról. A XIX. század elején még elenyészően kévéi Székesfehérvárott a zsidó. Zipser főrabbinak, az 1840 es években itt erősebben tevékenykedő zsidó papnak a tudósítása szerint »Székesfehér várott a fogadós családján kivül, mely erre II. Józseftől szabadalmat nyert, nem volt zsidónak szabad lakni s mi több, még hálni sem.« E tudósításához hozzá fűzi ugyan, hogy »találtatnak csalhatlan oklevelek, mikép Fehérvárott hajdan, az árpádi családból származott királyok alatt, midőn e város az ország disze volt, zsidók laktak " S ezekben szerepel egy Salamon nevű fejérvári zsidó, ki egy a IV. Bélától nyert szabadalom kikeresése és megerősítéséért Zsigmond királyhoz folvamodik Egyébiránt Joel Sirkas kérdés feleletes zsidó könyvében is emlittetnek fejérvári zsidók, mint török alattvalók. Mindezek azonban csak szórványos adatok. Az 1840 es évekig városunkban nem találunk tömegesebb zsidó lakósságról hiteles adatokat Fejár György 1816 03 lexikona is, mely a XIX. szd. legelső népösszeirási adataira támaszkodik, mindössze 4 a külső városban lakó zsidó lakósrói tud, Fehér várnak 17-176 katholikus, 481 óhitfl, 18 református, 8 evangélikus, tehát együtt 17 687 főből álló összlakossága mellett. Ezzel szemben 1819-ben már 19 fehérvári zsidóról tud a statisztika. Ez a szám már majdnem egy ezreléke az ekkor 20.069 főből álló összlakós- Ságnak. A falvakban, uradalmakban elszórva, természetesen, már ebben az időben nagyobb számban él zsidóság Fejérmegye területén is. (Az 1819 i statisz tikai adatok szerint a megye 161.078 főből álló lakósságából 2040 volt zsidó.) Ez a zsidóság azonban egészen az 1840 es évekig nem szivároghatott be Fehérvárra. Itt csak az 1840 i országgyűlés óta kezdtek zsidók tömegesen betelepedni. Számuk aztán a folyton utánuk vándorló vidékiek által is állandóan szaporodott. A zsidó egyenjogú - sitási törekvések s a városban is terjedő liberális közhangulat eredménye, hogy a század közepe felé haladva Székesfehérvárott is meggyökerezik a Vizkelety Antal I rézműves műhelye Raktáron tartok : pálinkafőző készülékeket, mosóüstöket és permetező alkatrészeket- — Készítek : Szeszgyári, cukorgyári és kávéházi berendezéseket. Elvállalok bárminemű ónozást (cinezést) és minden a szakmába vágó munkát jutányos áron. I Székesfehérvár, Haltér 16. (Saját ház) Ä Falu szövetség kiállításán naggezüst éremmel kitüntetve.
