Székes-Fejérvári Naptár, 1927 (51. évfolyam)

Szépirodalmi rész

— 48 — Iádét is hoztam volna, de nagyon hir­telen jött az egész. Soká g beszélgetlek igy. De egyszerre ezüstös csengettyű szólalt meg. Fűti és Peti a kapu felé mentek. A látogatási időnek vége. Azt kérdezte Peti: — Még mindig nem akarsz a fele­ségem lenni? — Ha akarnék, se lehetnék már. — Igaz. — Hát Isten áldjon Csókolj meg és odanyujtotta a száját, de Peti csak a homlokát fogad!a el. Bent a kelben rá huit a sok fehér pihe s amint kilépett a kapun, érezte, hogy a hideg hó borítja és fázósan össí erázkódott. Blitz fekete bundája is megfehéredett a várakozásban. Púi sietett haza, futott és félt, hátha észreveszik. Az első ismerős háznál megállt egy pillanatra — pihenni, aztán futott tovább az ismerős házak között. Az utolsó háztető vele szemben mereven ránézett. Olyan mereven, hogy összerázkódott és — felébredt. Felébredt. Csodálkozva nézett körül. Hogyan került Ô az ablakhoz, a karosszékbe. Gondolkozott. Azután vissz^feküdt az ágyba, magára húzta a dunyhát, de nehezen jött rá az álom. Nem tudta miért, de egyszerre elsírta magát. Sirt, sirt keservesen. Blitz pedig hizHkedően és vigasz­talan dugta be a fejet a dunyha alá. Mindenki kereshet pénzt, ha a főfog­lalkozása mellett valami hangszeren is ját­szik. Mellékfoglalkozásra zenészeket min­denütt keresnek és azokat nagyszerűen fizetik. Zenész főkelléke a jó hangszer és ajánlatos azt közvetlenül a Meinel & Herold hangszergyárból Klingenthal 1146. sz. i. Sa. beszerezni. Ez a cég nem dolgozik ügynö­kökkel, hanem gyártmányait közvetlenül adja el. Azok a nagy költségek, amelyek a köz­vetítő kereskedelemmel járnak, elesnek és mindenki a legalacsonyabb gyári áron vá­sárolhat. Aki tehát hangszert akar vásárolni, annak ajánljuk, hogy ezen hírneves cég íö- árjegyzékét hozassa meg, amit kívánatra díjmentesen küldenek meg. Öreg Ráró. Volt egy lovam, neve Ráró, Bé’ szerettem — Mikor eladta az apám Beteg lettem. Ráró volt a háborúban, Harcolt vélem . .. Hazajött és ottmaradt a Felvidéken ! Nem is tudom, melyik nap volt, Hogy utaztam, Komáromnál a Vág mentét Megsirattam — S mig állok a folyam partján Könnyes szemmel.. . Kit iátok tül, ni a Rárót, Amint legel! Átkiáltok, lovam Ráró! Megismersz-e ? Nyerítve vágtat a vízbe S úszik erre . .. Túloldalon a cseh járőr Pedig kékül : Ráró átlépte a határt Vizűm nélkül !. . Olyan volt, mint egy megkerült Szegény árva, Amint megállotl előttem Rugkapálva — Ráborultam ... a két szemét Most is látom . . . Sohase lesz olyan derék Jó barátom ! Kovács Istvánt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom