Székes-Fejérvári Naptár, 1926 (50. évfolyam)
Szépirodalmi rész
Manikűrösnél. — Manikűrözzön meg szépen, Bébike. fodja, én szegény lány vagyok s a Bandi most megkérte a kezemet — hát legalább egy szép kezet kapjon! Szerencse a szerencsétlenségben. — Nos, hogy van a János azután a nagy szerencsétlenség után? — ó, köszönöm, nagyon jól! Elvesztette az emlékező tehetségét és már nem tudja, hogy megházasodott... Egy betű különbség. — Szerbusz öregem. Hallom, hogy felemelték a fizetésedet. — Nem emelték fel, csak elemelték 3 villamoson ... A táncteremben. Egy nyúlánk, de irgalmatlan sovány úri ember fel-alá sétálgatott a táncteremben s valami szeles fiatal ur a lábára lépett. Dühösen kiált a sovány : — Nem tud az ur vigyázni, azt gondolja, hogy úgy loptam a lábamat? — Ä világért se gondolnám — mondja huncutkásan a fiatalember —, mert akkor csak nem lopott volna Ilyen két pipaszárt... A kis találékony. A kis Gyuri nagyon csintalan. Eltépi az elszakíthatatlan képeskönyvet, amelyet ajándékba kapott s rongyait odaviszi az apjához: — Látod papa milyen csúnyán becsaptak ezzel az elszakithatatlan képeskönyvvel ! Az uj háziasszony. — Mit mondott a tejes ember, mikor megkérdezted, hogy miért nincs a tejnek föle ? — Megmagyarázta, hogy úgy tele tölti tejjel az üveget, hogy nem marad hely a föle számára Gyöngéd célzás. Fiú: Hol szeret maga élni? A vá<- rosban, vagy a falun? Leány ? Az a kérdés, hogyan ? Mint leány, vagy mint asszony? A kis diplomata. — Láttam egy csodaszép kalapot. — Megvetted? — Nem. Most kinézek egy sokkal drágább kalapot, azt fogom kérni * férjemtől s mikor nem egyezik bele^. akkor kiegyezek vele — és megvetetem ezt a kalapot.
