Székes-Fejérvári Naptár, 1925 (49. évfolyam)

Szépirodalmi rész

tnedett főpapnak az alakja, aki kiasz- szikusan megszerkesztett, hazafias fel­lángolástól duzzadó beszéddel fejezte be alkotását, amely befejezés azonban a nagyobbfoku szellemi munkának a kezdetét jelentette. Az a buzgó óhajtás fakadt fel leikéből, hogy a magyar cisz terei rend tagjai, „kik 62 év óta hin tegették innét az el ta kar i'ott ó falak közt a vallásos, erkölcsi, hazafiui és tudományos elvek áldásos magvait, az uj falak közt is szerencsével folytatván hasznos munkásságukat, azon édes, azon juta'mazó gyümölcseit lássák min­denkor fáradozásuknak, hogy ezen ne mes város vidékének mindazon gyer­mekei, kik az intézett felkeresik : egy­től egyig hivei l gyenek és maradja nak szent vallásuknak, hivei koronás fejedelmüknek, tisztelői minden felsőbb ségnek, örömei és büszkesége szülőik­nek, munkás és szerető fiai az édes hazának, s messze sugárzó dicsősége a magyar névnek és magyar nemzeti müveltbégnek.“ Az ünnepély teljességébe ugyan be­letartozott Gerlach Benjamin igazgató­nak a gimnázium történetéről szóló ér­tekezése és egyik Vili. o. tanulónak az ifjúság nevében mondott beszéde, az ünnepély magasztosságához pedig ugyan hozzáillett Mészáros Amand ciszterci tanár „Emlékkoszoru" c. költemÍnyének a szétosztása. Az uj, kétemeletes, He Pallas viget. O Juvenes Divae colite aram 1 Has docendis patriae Filiis Antonius abbas Cisterciensis erexit felirásu épület már 50 esztendőre tekint vissza, az apák, a fiák, az unokák hosszú, díszes vonu­lására, azok nagy és dicső tetteire, be csületes munkájára, hagyomány tiszte leiére, áldozatos ragaszkodására, test véri összefogására, ciszterci lelkületére. A gimnázium uj épületének emelésé­vel szinte egyidejűleg létesült az Ifjú sági Segélyző Egyesület, Es, az ifjú ság tanulmányi életében nélkülözhetet­len szerkezet nem egyszerre nőtt ki a felsőbbség akaratából, hanem lassan érlelődött és pedig a tanulók nemes érzésétől. Még 1856 ban történt, hogy Nedeczky András, gimnáziumi tanul mányai b fejezésével, bucsazásul átadta iskolakönyveit a tanári karnak és ezzel mintegy alapot teremtett arra, hogy szegényebb tanulók könnyen juthassa nak tankönyvekhez. Példája sokakat hasonlóra vonzott. Ez időiől kezdve a fehévári diákok év­ről évre vetélkedve ápolják, fejlesztik az áldásos gondolatot, s 1868 ban már folyamodvánnyal állnak az igazgató és tanári kar elé, amelyben a szegény szorgalmas, jóviseletü tanulókat segítő egyesületnek a megalapítását kérik és az alapszabályokat is hozzácsatolják. A tanári testület lelkes örömmel fo­gadta az üdvös vállalkozást, annyival is inkább, mivel nem arról volt szó, hogy a szülők-e újabb terhet hárítsa­nak, hanem arról, hogy a jobbmódu gyerekek zsebpénze minden haszon nél­kül szét ne folyjék, hopy a felebaráti szeretet gyakorlására köze'i alkalmat nyújtanak, s hogy az egyesület életé- ben a múlt és jövő folytonosságát meg­teremtsék. De megfelel alap híján a tanári kar még kis várakozást kívánt, s csak 1874 ben látta a megvalósítás teljes időszerűségét. Ebben az észtén- dőoen, az okt. 28 i tanári gyűlésen mutatta be Alaghy Dezső az elkészí­tett alapszabályokat, amelyeket az ügy­renddel együtt — mintegy két évi ki­próbálás után —Trefort miniszter 1876. máj. 1 én jóvá is hagyott, A jelen évtől az Ifjúsági Segélyző Egyesületet is jubilánsnak nevezhetjük. Az a fel évszáz, amely elvonult felette, megnyugtató, jóleső érzést, értékes nyo mókát hagyott vissza az Egyesület azon szépszámú tagjai lelkében, akik nemes ambícióval, testvéri szeretettel álltak sorompóba: adakoztak, gyűjtöttek, agi­táltak A nagyközönség is szives örö­mest hozzásegített a jótékonycél eléré­séhez. Kiemelendők a sok közül : Si-

Next

/
Oldalképek
Tartalom