Székes-Fejérvári Naptár, 1923 (47. évfolyam)

Szépirodalmi rész

30

Január 12-én a francia miniszterelnök, Briand lemond- Briand a cannesi konferencián hajlandó volt valamelyest engedni a francia politikusok eddigi merev magatartásából, mert belátta, hogy a békediktátumok szigorú végrehajtása nem konszolidációt, hanem katasztrófát teremt Európában. A túlzó francia nacionalista irány azonban ezúttal még erősebbnek bizonyult az engedékenyebbek politikájánál és megbuktatta Briand-t- Briand bukásával azonban megbukott a cannesi konferencia is. Az uj francia miniszterelnök a volt köztársasági elnök, Poincaré lett, aki mostanig vezeti a kormányügyeket s aki azóta is nem egyszer megmutatta, hogy a Clemenceau-féle kérlelhetetlenségnek az embere. Az ő bűne legfőképen, hogy az 1923. esztendőbe is ilyen züllött és forrongó állapotban lép át Európa.

január 14-én megkezdődik a kereszténypárt bomlása. Rakovszky és Haller kilenc társukkal külön csoportot alakítanakJanuár 20-án sajnálatos eset történik a nemzetgyűlésen- A folyton újra meg újra előráncigált királyügy miatt a szenvedélyek odáig fokozódnak, hogy Beniczky volt belügyminiszter revolvert is ránt. A mérsékeltebbeknek azonban sikerül a háborgásokat lecsillapítani.

Január 21-én befejezik az indemnitás általános vitáját.

Január 22-én XV- Benedek pápa meghal, aki a világháború borzalmaiban oly sokszor hivta fel a nemzeteket a békére és akinek Magyarország is oly sokat köszönhet. A katholikusok millióinak hálája kisérte sírjába.

Január 23-án nagy panamának jöttek nyomára, melyet a köztisztviselők lisztjével űztek. Ez is egyik szomorú példáját szolgáltatta a közerkölcs és tisztesség megrendülésének.

Január 26-án beterjesztik az uj választójogot, amely a választói korban élő lakosság 74'3%-nak ad választójogot. — Ugyanezen a napon mond le az osztrák Schoeber-kormány, mely nem tudott megbirkózni a züllött ausztriai viszonyokkal.

Február 6-án többszöri szavazás után Ratti Achilles milánói bíborost a római konklavé pápává választja, ki a XI. Pius nevet veszi fel- Magyarországból ezúttal csak Csernoch esztergomi bíboros hercegprímás vett részt a választáson.

Február 9-én fejeződik be a nagy német vasutas sztrájk, amely több mint egy hétig tartott és mérhetetlen károkat okozott a birodalomnak.

Február 15-én este fél 9 órakor letelvén a kétéves nemzetgyűlés mandátuma, az elnök a választójogi vitát félbeszakítja s a gyűlést bezárja. így a kormány az uj választójogi törvényt rendeleti utón léptette érvénybe.

Február 16-án Horthy kormányzói leiratával a nemzetgyűlést az elnök berekeszti. A két éves nemzetgyűlés 96 törvényt hozott és 50 millió koronába került. A törvényalkotás terén sok jó akaratot mutatott, de a kellő végrehajtás hiánya, az egyoldalú osztálypolitika és a kicsinyes személyi érdekek légköréből a mai nagy időkhöz való felemelkedni nem tudása miatt csak kis részben váltotta be ama reményeket, amelyeket a megalakulásakor hozzáfűztünk.

Február 17-én jelenik meg Francesco Nitti nek a volt olasz miniszterelnöknek »Nincs béke Európában« c. hires könyve magyar fordítás-