Székes-Fejérvári Naptár, 1916 (44. évfolyam)
Szépirodalmi rész
AZ ÉV TÖRTÉNETE. Vér-förgeteg sikongó jajja volt altató dala az örök álomba szenderült 1914. esztendőnek és vérözönben fürösztötte a népek sorsát intéző hatalmasság az életre kelt csecsemő 1915-öt! Az év története?! Van-e toll, amely a szörnyűségeknek ezt a sűrűségét vissza tudna adni? Van-e agy, amely annyi borzalmat magába tudjon szívni, és krónikába szedve a zajló lelket lenyűgöző világ eszményeket, — számot tudjon adni arról, mi minden történt? Van-e a szinek keverésének olyan művészete, amely csak halvány kópiáját is tudná festeni a vér és gyász e pokoli nászának? Van-e tüdő, amely utánozni tudná azt a velőtrázó, fájdalomteljes hörgést, amely az emberiség torkából viharszerüen szakadt ki a kínok végnélküli sorozatában? A nagy világégés, amelyet 1914. junius 28-án Szerajevóban eldördült revolverlövések zúdítottak az emberiségre, — teljes dühvei csak az elmúlt esztendőben tombolt. Az élet-halál birokra kelt világ 1914-ben tulajdonképpen még csak gyürközött, fenekedett. Véres marcangolássá csak 1915 ben vehemensült a leteperni akarás. A „maroknyi magyar“ sorsának osztályosával, Ausztria népeivel, félelmetesen dicső szövetségesével, a hatalmas német birodalommal és az uj életre lendült mohamedánsággal sziklaszilárdan állta és diadalmasan verte vissza ellenségeinknek minden oldalról elnyeléssel, megsemmisítéssel fenyegető düh-áradatát. Ezt a mi nagy és szent küzdelmünket másfél esztendeje létünk védelmében, igazságunkért, szabadságunkért gyermekeink szabadságáért és a becsületért vivjuk a gyülölségből sűrített gonoszság, kapzsi telhetetlenség és elvetemült álnokság ellen. Isten ostora vagyunk, lesújtani a gonoszra, vért serkenteni a hitványság arcbőréből. És az igazság, a becsület Istene hatalmasnak, elnyühetetlennek fonta ezt az ostort, mert nagy, igen nagy a gonoszok tábora. Nagy, hatalmas volt az a pokoli fajzat már 1914-ben is, de a leghitványabb náció az elmúlt esztendőben állt be a sátánseregbe. A próféta irása szerint történt: „És felvonult az ámmonbeli Náchás Jábes ellen. És szóltak Jábes férfiai Nácháshoz: köss velünk szövetséget és mi szolgálunk érted. De Náchás szólt hozzájuk: úgy kötök veletek szövetséget, ha mind- egyiktek kitolatja jobb szemét!“ A semmirekellők leghitványabbja, Itália, szövetségesünk volt, elkötelezve hozzánk három király esküjével. És jött zsaroló izenete: Tartom szövetségesi szavam, ha kitolátod jobb szemedet. Mikor mi fölöttünk megnehezült az idők járása, mikor mi élet-halál harcot vívtunk, csérben hagyott bennünket és a mob dühének viperáját sarkunknak
