Székes-Fejérvári Naptár, 1912 (40. évfolyam)

Szépirodalmi rész

fcezőket emlitem. Itt koronázták meg 1562 szeptember 29-én feleségét, Annát Candale grófjának, de Foix Gasztonnak leányát. A koronázás, amely egyúttal es­küvő is volt, azért érdekel bennünket, mert a királynénak egyik apródja jelentést irt francia nyelven a szertartásról, és egyúttal a templom gazdag kincseiről is megemlékezik. A jelentés egy része magyar fordításban igy szól : „A misét az esztergomi bibornok mondotta, akinek gazdag mitrákkal, keresztekkel, drágakövektől és gyöngyöktől ragyogó ornátussal nyolc püspök segédkezett. Az oltár igen gaz­dagon volt díszítve, mert volt rajta 60 drb. ezüst mű és pedig királyok, püspökök, apostolok, mártifok szobra, amelyeket a többi drágasággal együtt alig lehet el­mondani. Mielőtt a misét megkezdették, a király az oratóriumba ment, föltette a királyi koronát,- majd kijővén, trónjára ült, leomló fekete haja igen jól illett arcához.“ Ennek a királyi lakodalomnak kiegészítése gyanánt arról a levélről is meg kell emlékeznem, amely Pray György gyűjteményében, az Epistolae Procerum-ban olvasható. A jellemző rész igy szól magyarul: „Ismeretes előttetek ez ország régi szokása, hogy királyi lakodalomkor az összes rendek némi segéllyel ajándékozzák meg a királyt. Ezért megkeressük Hüségteket és jelen levelünk által keményen meghagyjuk, parancsolván, hogy ti is 600 forintot megajánlani és azt Nagyságos Bornemisza János hívünknek, kincstárnokunknak, vagy pedig az ő, jelen levelünket felmutató emberének haladéktalanul és késedelem nélkül jószándékkal segély gya­nánt átadni tartozzatok.“ A levél a bártfaiakhoz szól és Budán kelt 1502-ben, Lukács evangélista ünnepe utáni negyedik napon. A koronázás fényességét négy év után a temetés gyásza váltotta föl, — Anna királyné Lajos születése után meghalt és bazilikánkban temették el. Onnan tudjuk ezt, hogy Ulászlónak alább említendő sirfölirata az ott eltemetett királynéról is megemlékezik. 1508 junius 4-én ismét koronázás volt városunkban, még pedig gyermeket koronáztak. Ulászló a pesti országgyűlésen kötelezettséget vállalt, hogy halála után nem Miksa lesz a gyermekkirály gyámja, hanem törvény szerint a főurak és fő­papok fogják gondját viselni, a nagykorúság után pedig Lajost újólag meg kell koronázni, hogy hitlevélben kötelezhesse magát az ország jogainak megőrzésére. Ezen föltételek mellett a csecsemő koronázása megtörtént bazilikánkban. A szer­tartásnál Perényi Imre nádor és Zápolya János vitték a koronát, Szent István kardja Báthory György, az arany alma Ráskay Balázs kezében volt, mig zászlós­urak gyanánt Török Imre, Héderváry Ferenc, Báthory István, Boriszló János, Kanizsay György, Perényi Gábor és és Paldczi Mihály szerepeltek. A koronázást Bakacs Tamás esztergomi érsek végezte, a Szent Mihály egyház előtt pedig lóra ültették a két éves csecsemőt, hogy nevében a nádor tegye meg a szokásos kardvágásokat. Képzelhetjük, milyen sírást vihetett végbe a szertartástól megijedt apróság! Érdekesnek tartom még megemlíteni, hogy a lakomán Hélic Lajos — 54 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom