Székes-Fejérvári Naptár, 1912 (40. évfolyam)
Szépirodalmi rész
45 gatójává 1895-ben nevezte ki a király. A közszeretetben és tiszteletben álló férfiú temetése általános részvét mellett ment végbe. Temetésén megjelentek a város előkelőségei s a középiskolák tanulóifjúsága tanáraik vezetése mellett. Az elhunytat a Szent-Háromság temetőben helyezték örök nyugalomra. A Nádor-csatorna Társulat 100 éves jubileumát Székesfehérvárott ünnepelte, május hó 31-én a vármegyeházán tartott díszközgyűlése keretében. A díszközgyűlésen — id. gróf Zichy János távollétében — gróf Széchenyi Sándor elnökölt, aki elnöki megnyitójában legelsősorban József nádorról emlékezett meg, mint akinek támogatása mellett, akkor amidőn Magyarországon a kultúra még csak gyermekkorát élte — a csatorna létesült. Gróf Széchenyi Viktor főispán arról a nagy kulturális és gazdasági fejlődésről szólott, melyet a csatorna készítése előidézett. Szüts Jenő alispán a vármegye, dr. Saára Gyula polgármester pedig a város üdvözletét tolmácsolta a jubiláló társulatnak. A díszközgyűlés a jubileum emlékére az urhidai határmalomnál és Szekszárdon a vámháznál egy-egy díszes emlékoszlop felállítását határozta el, azonkívül tisztviselőit és alkalmazottait jutalomban részesítette. Lelkes és impozáns ünnepet ült junius 1-én a Székesfehérvári Torna Club zászlószentelése alkalmából. Mintha az idő is gyönyörködni akart volna a lelkesítő és lélekemelő ünnepségben, napsugaras, ragyogó nap kedvezett az atlétáknak, akik Budapestről és a vidékről jöttek Székesfehárvárra. A zászlószentelést a székesegyházban dr. Prohászka Ottokár megyéspüspök végezte dr. báró Manndorff Gézánénak a zászlóanyának, a koszorúslányoknak és a vőfélyeknek jelenlétében. Délután atlétikai verseny volt a sóstói versenypályán, este pedig táncmulatság a Szent István teremben. Napoleon kiállítást rendezett julius hó első napjaiban Wertheim Pál, akinek Napóleonra vonatkozó emlék és műtárgyai több mint nyolcszáz darabot tesznek ki. Igazi úri mükedvelés és müérzék kell hozzá, hogy valaki egy specialis körben ilyen töméntelen tárgyat összegyüjtsön. A kiállítást nagyszámú közönség látogatta nemcsak Székesfehérvárról és a környékről, hanem a fővárosból is. Voltak a kiállításon képek, bronz, majolika meg porcellán szobrok, plakettek, miniatükrök, nippek, zománcozott holmik, elefántcsont faragványok, órák stb. A tárgyak egy része egykorú eredetű és nem egy közülök eieklyeszámba megy s nagy értéket képviselt. Vajda Ödön a magyar cisztercita rend nagynevű apátja 78 éves korában julius 10-én Zircen elhunyt. Ahol csak ismerték ezt a minden körülmények között talpig agilis embert, aki egész életében, bármilyen állásban volt is, az egyszerű szerzetes tanárságtól, fel egészen a négyszeres apátság főpapi méltóságig mindenütt rendkívüli munkaszeretetéről és mélységes szivjóságáról tett tanúságot. Húsz éves apátsága alatt, erkölcsi, szellemi és anyagi téren is óriásit emelkedett minden intézmény, ami csak összefüggésben van a rend működésével annnyira, hogy magyar földön alatta érte el virágzásának legnagyobb fokát a hazafias cisztercita
