Sófalvi András: A székelyudvarhelyi Jézus kápolna. A székelyföldi négykaréjos kápolnák kérdéséhez - Múzeumi füzetek 32. (Székelyudvarhely, 2012)
Ajánló sorok Nagy meglepetést okozó, de tartalmilag igen fontos, értékes kiadványt tart kezében a kedves Olvasó. A Székelyudvarhely déli bejáratától jobbra látható Jézus kápolnáról van szó. A közelmúltban, 2011-ben a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régész szakemberei alapos, a legapróbb részletekig kiterjedő ásatást végeztek a kápolnában. „Ásatásunk kezdetén valamelyest még mi is reménykedtünk abban, hogy a kápolna Árpád-kori, azonban a tárgyilagos feltárásmód és a régészeti-történeti adatok ez esetben is a késő középkori - fejedelemség kori építést támasztották alá.”- írja Sófalvi András, az ásatást vezető régész. A régészeti munkálatok eredménye meglepő, egyesek számára talán lehangoló, úgy érzem, mégis lényeges és fontos tudnivalóknak lettünk birtokosai. Városunk történelmét nem alapozhatjuk mítoszokra, legendákra, pontos és megbízható források kell alátámasszák múltunkat, amire jelenünket és jövőnket nyugodtan és biztosan építhetjük. Sófalvi Andrást és munkatársait csakis a dicséret és hála illeti. Mind Székelyudvarhely, mind a római katolikus egyház történetét egy újabb fejezettel tették gazdagabbá. Köszönet érte mindnyájuknak! Az a tény, hogy a kápolna 13. századi eredete megdőlt, semmiben sem csökkenti az építmény és e szakrális hely méltóságát. Az udvarhelyi katolikusok számára mindig szent hely volt és marad. A kápolna régen, akárcsak napjainkban, a húsvéti határkerülés alkalmával idősek és fiatalok találkozóhelye volt. A jezsuita időszakban ez az összejövetel szentmisével végződött, s ezt követte a körmenet a Szent Miklós plébániatemplomba. 5
