Sófalvi András: A székelyudvarhelyi Jézus kápolna. A székelyföldi négykaréjos kápolnák kérdéséhez - Múzeumi füzetek 32. (Székelyudvarhely, 2012)
szívű kisded Jézus és vérrel táplált báránya (5. kép). Az oltár oromzatán Mária-monogram látható. A kápolna nyugati karéjában Nepomuki Szent János faszobra áll egy baldachin alatt. A kápolnát övező, szögletesen megtörő falat feltehetően 1771-ben emelték, ennek bejárata mellé 1830-ban épült egy remetelak vagy gondnoki lakás Rudnay Sándor püspök támogatásával (6. kép). A kápolna az írott forrásokban és a történeti irodalomban A Jézus kápolnára utaló legelső történeti forrás 1613-ból való egy udvarhelyi húsvéti körmenet leírásában.* A szóban forgó dokumentumot a kutatás jelen fázisában nem állt módunkban azonosítani és ellenőrizni, így annak hiteléről éppúgy nem győződhettünk meg, mint a rá hivatkozó szerző további adatainak valóságtartalmáról a következő évekre vonatkozóan. Alapos okunk van ugyanis az olyan forrásadatokat - legalábbis azok részleteit - megkérdőjelezni, mint a gyárosfalviak azon 1614. évi állítása, miszerint nekik templomuk és iskolájuk volt ekkoriban, ugyanis ez több szempontból nem összeegyeztethető a más forrásokból kirajzolódó történeti képpel. Ugyanebben a műben Bethlen Gábor több 1619. évi oklevelére történik utalás, melyek keretében a fejedelem megparancsolja, hogy a gyárosfalviakat szabad, katolikus vallásgyakorlásukban senki ne háborgassa. A későbbiekben az udvarhelyi vártartomány 1644. évi urbáriumában (birtokok, szolgáltatások és haszonvételek jegyzéke) a kápolna mellett írtak össze egy szántóföldet. Ezt követően a kápolna rövidesen a jezsuiták gondozásába került, ugyanis 1651-től az udvarhelyi katolikus egyház is a szerzet hatásköréhez tartozott. (Érdemes megemlítenünk, hogy az 1650-es évek elején Sámbár Mátyás jezsuita lelkipásztor Udvarhelyen a Szent Miklós plébániatemplom oldalához Jézus Szent Neve kápolnát kezdett építeni, amely végül nem készült el.) 1668-ban a Jézus kápolna mellett lakó Barabás György szántóföldet adományozott akis egyház részére. * Boldizsár Dénes: A székelyudvarhelyi és székelyföldi ősi szokásos vallásos határkerülés eredete, rövid története és imakönyve. Székelyudvarhely. 1924. A tanulmány nem minden esetben hivatkozik jól megjelölt forráshelyre, és úgy tűnik, hogy a levéltári források - Udvarhely megye levéltára - keverednek a másodkézből vett adatokkal. 13
