Sófalvi András: A székelyudvarhelyi Jézus kápolna. A székelyföldi négykaréjos kápolnák kérdéséhez - Múzeumi füzetek 32. (Székelyudvarhely, 2012)

4. kép. A kápolna 1677-ben készült mennyezetének rajza (Malonyai 1909. II. VIII. tábla)

centrális kis templom, 3,4 m oldalhosszúságú négyzet alakú tér köré szerkesztett félköríves karéjokkal (falvastagsága 0,80 m). A kápolnának ma délen nyílik a bejárata, fölötte kisméretű, „körte” alakú, ívesen záródó résablakkal. Az eredeti bejárat viszont nyugaton volt, mint azt annak elfalazott nyílása is mutatja (2. kép), melybe egy kívülről ovális, belülről négyzetes nyíláskeretü ablakot építettek be; keleten pedig egy nagyobb szegmensíves ablak nyílik. Az északi falon kívülről egy viszonylag magas, rézsűs fülkéjű, félkörívesen záródó ablak figyelhető meg, melyet utólag szintén befalaztak (2. kép). A felsorolt nyíláskereteket - mint azt a korábbi kutatások is kiemelték - egyszerű falazással alakították ki, és nincsenek faragott elemeik, mely sajátosság pedig egyik alapvető jellemvonása volt a középkori egyházi építészetnek.

A Jézus kápolna alaprajzi analógiái (négykaréjos kápolnák) a nyugat-dunántúli Pápócon és Jákon találhatók, azonban e kétszintes, gazdag

10