Mihály Ferenc (szerk.): Mária-tisztelet Erdélyben. Mária-ábrázolások az erdélyi templomokban - Múzeumi füzetek 28. (Székelyudvarhely, 2010)
BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA Csíksomlyó, ferences templom Erdély legismertebb kegyszobrát Csíksomlyón, a ferences barátok őrzik. Típusáttekintve a Napbaöltözött Asszonyt jeleníti meg az Apokalipszis víziója (Jel. 12, 1) nyomán. A királynőként ábrázolt Máriát mandorla alakban sugárkoszorú övezi, lába alatt gömb és holdsarló, feje körül tizenkét csillagból álló korona, bal karján áldást osztó gyermek Jézust, jobbjában királynői jogart tart. Bözödújfalui párdarabjához hasonlóan a holdsarlóba emberarcot faragtak. Az 1500 körül készült Mária-szobor palástjának karéjszerű visszatűrése felvidéki szobrokkal mutat hasonlóságot. A nagyméretű, másfél ember nagyságú faszobor hajdan egy szárnyasoltár központi szekrényébe készült. Mária haját gyöngysorral díszített sodort hajpánt (fejdísz?) ékesíti, a fölé helyezett hajdani koronáról keveset tudunk. A XVII. századi tatárpusztításokat követő helyreállítás alkalmával, 1664-ben a Somlyói ferencesek brassói Nyerges Jánossal kötnek szerződést egy újonnan épülő nagy oltárra. Az oltárba behelyezik az épen fennmaradt Mária szobrot, üreges hátoldalát lezárják és sugárkoszorút készítenek. Mária feje fölé a Boldogságos Szüzet megkoronázó angyalpárt, míg két oldalára Szent Katalin és Szent Borbála szobrait faragják. Erről az állapotról tanúskodik Andreas Wisman brassói rézmetsző, XVIII, század második felében készült metszete. Későbbi, módosított állapotot mutat az a festmény, amelyet a csíkszentmihályi templomban őriznek. Számos metszet, festett és faragott kép készült a kegyszoborról a XVIII—XIX. század folyamán, de ezek közül többnél csak az előkép hatása azonosítható, részleteikben viszont különböznek egymástól. Ide sorolható a közeli, csíkkozmási festett kép és a csíkszentkirályi szobor. A XIX. századi nagyméretű építkezések és átalakítások alkalmával csak a Máriaszobrot őrizték meg a korábbi berendezésből, új arculatot adva a kegytemplomnak. Az új főoltár központjába helyezték el a Mária-szobrot, ekkor a lába alatti gömböt kisebbre faragták, valamintalsó köntösét fehérre festették át. A XIX. század második felében és a XX. században, de még napjainkban is számos másolat készült és készül a kegyszoborról, melyek Erdély szerte megtalálhatók. Boldogságos Szűz. Csíksomlyó, ferences templom. Főoltár. 1500 körül. 253 cm. Festett, fémszínezett faszobor. 7
