Miklós Zoltán (szerk.): A Haáz Rezső Múzeum gyűjteményei - Múzeumi füzetek 26. (Székelyudvarhely, 2009)
A Tudományos Könyvtár A székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár a valamikori református kollégiumi könyvtár töretlen fejlődéséi jogutódja. A kollégium könyvtárának csirái egyidősek magával az 1670-ben kezdetét vett kollégiummal. Az 1682-es iskolatörvény már külön tárgyal a „bibliothecarius" esküvel vállalt kötelezettségeiről. 1682-1695 között, Rozgonyi P(ap) János a könyvtár megalapítója közvetítő szerepet vállalt az iskolai könyvtár és az első magángyűjtemények adományozói között. A könyvtár kötetei 1720-ban kapták első, legrégibb helyrajzi jelzetüket. Borosnyai L. jános könyvtártermet képez ki és a könyveket protocollumokban jegyzi fel. Backamadarasi Kis Gergely 1770-1775-ös nagyszabású átépítési és bővítési munkálatai során ismét új helyiségbe került a könyvtár. Zilahi Sebes jános és Szigethi Gyula Mihály idején indított leltári protocollum 1797-től a XIX. század húszas évéig 3826 címet rögzített 12 tékában, 18 csoportban. A század elején - a más erdélyi iskolai könyvtárakhoz képest - még szerény méretű könyvtár, alapítványok, alkalmi adományok és tanári könyvtárak öröklése, illetve megvásárlása útján gyarapodott. A könyvtár alakulásának történetét jakó Zsigmond történész foglalta össze alapos tanulmányban: A székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtártörténete. In: írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történelméhez. Bukarest, 1976. Az adományozók különböző társadalmi rétegből kerültek ki, így adománykönyvtáraik tükrözik gyűjtőik érdeklődési körét, művelődési szintjét. 1873-ban Kiss Ferenc 6000 kötetet említ. Gönczi Lajos 1895-ben 10273 önálló művet sorakoztat fel 16314 kötetben. A folyóiratok 6,36%-át jelentették a könyvtárnak. A könyvtárt többször átrendezték. Az állomány régi könyveinek 31 %-a 1 700 előtti, 54%-a 1701-1800 közötti külföldi kiadvány, míg 11,5%-a hazai nyomtatvány, köztük több nagyon ritka, sőt egyedi. Periodika gyűjteményében régebbi magyar nyelvű bécsi, magyarországi, erdélyi, udvarhelyi újságok, folyóiratok mellett megtalálhatók az Osztrák-Magyar Monarchia és utódállamai tudományos intézményeinek, egyházainak, társulatainak irodalmi, nyelvészeti, természettudományi, társadalomtudományi, ideológiai, neveléstudományi időszaki kiadványai. Megbecsült az Osztrák-Magyar Monarchia majdnem 800 iskolájától származó kb. 9000 kötetet számláló évkönyvgyűjtemény, amely iskolatörténeti szempontból óriási méretű adatbázist jelent. A jelenlegi könyvtára református kollégium könyvtára mellett a katolikus gimnázium, az állami főreáliskola, valamint a kő- és agyagipari szakiskola könyvtárainak máig fennmaradt könyvtárrészeit tudhatja magáénak. Ezen, régi állományú könyvtárakat egészíti ki unitárius jellegű, a zsidósággal kapcsolatos, modern, a két világháború közti erdélyi kiadványokban bővelkedő, mintegy 4000 kötetes, Tóth Kálmán hagyaték (a kolozsvári Egyetemi Könyvtár egykori igazgatója). A fentebb felsorolt részkönyvtárak és még néhány nagyobb jelenkori adomány/hagyaték (Pál István, Vofkori József, Mátéffy Béla) jelentik tehát együttesen - 1990-től, a Haáz Rezső Múzeum részlegeként működő - Tudományos Könyvtár 1944-el zárult állományát. A könyvtár elektronikus katalógusa a SZIRÉN9.122 Integrált Könyvtári Rendszer segítségével épül. A folyamatosan bővülő katalógus, valamint a Magyar Elektronikus Könyvtárnak szolgáltatott, eddig digitalizált állomány elérhető a Haáz Rezső Múzeum honlapjáról is. Róth András Lajos 10
