Veres Péter: A Haáz Rezső Múzeum képtára - Múzeumi füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2001)
b) Színnyomatos arczképek: 1. Kossuth Lajos életnagyságú mellképe. 2. Dr. Privigyei Lajos kis alakban. c) Színnyomatos történelmi kép: „Honfoglalás” Munkácsitól. d) Czimerképek: 1. Bethleni gróf Bethlen Imréné szül. gr. Bethlen Rozália ősi czimerképe, vízfestés selyemre. 2. Bethleni gr. Bethlen Sándor ősi czimere, vízfestés papírra. 3. Báró Daniel István családi czimere, ezüst lapon. ” Ezt az anyagot tekinthetjük a jelenlegi Székelyudvarhelyi Képtár alapjának, illetve azt, ami megmaradt az előbbi felsorolásból, kiemelve azt a négy Barabás Miklós-képet, mely ma is különös beccsel bír a Képtár gyűjteményében. Az első, a kollégium gyűjteményében levő műtárgyakat is számba vevő, ma is létező leltárkönyv 1886. március 20-án készült. Ám ebben érdekes módon - az okot nem sikerült tisztázni - ebben csak öt Barabás Miklós-festmény van bejegyezve. Pedig a korábbi évek értesítőiből egyértelműen kiderül, hogy a felsorolásból hiányzó két festmény akkor már a kollégium birtokában volt. A leltárkönyvben szereplő öt kép a következő: Sylveszter Dénes rektor-jogtanár [1832-1851]; Szabó György rektor [1844-1855]; Magyarosi Szőke József rektor [1832-1866]; Kis Ferenc rektor-tanár [1845-1881]; Dálnoki Gaál Mihály alapító. (A zárójelbe tett évszámok azt az időszakot jelölik, mialatt a Református Kollégium tanárai voltak.) Már a kollégium birtokában lévő, ám az első leltárkönyvben nem szereplő két festmény (széki) gróf Teleki Domokos alapító-főgondnokot [1833-1856] és Baczkamadarasi Kis József alapítót [1773-1830] ábrázolja. A későbbiekben már mindenütt hét Barabás Miklós-festmény szerepel a leltárakban. A leltárkönyvekben található későbbi, ceruzával történő bejegyzések egyértelműen jelzik azt, hogy ez a hét festmény, más képekkel együtt bizonytalan ideig, (nem ismerjük a dátumokat, hogy mettől meddig, és az okát sem, hogy miért) „elhagyták” a Református Kollégiumot és a szolnoki állami főgimnáziumban lettek elhelyezve, (kiállítva?) Feltételezhetően a két világégés valamelyikén kellett menekíteni a képeket és ezért kerültek Szolnokra. Arról sem tudni, hogyan jutottak vissza a kollégiumba. (Nagy valószínűséggel 1916-ban került sor a 27
