Pál-Antal Sándor: Marosszék és Marosvásárhely az 1848 - 1849-es forradalom és szabadságharc idején. Korabli iratok, jegyzőkönyvek, lajstromok - Múzeumi füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2001)

Dokumentumok

A Nemes Maros Széki Tekintetes Tiszti Székhez Följelentés A tekintetes tiszti széknek folyó hó 8ról hozzám rövid úton tett utalvá­nya következtében, mely szerint kötelességembe ajánlani méltóztatott, hogy a magyarok ellen több féle módokonni bujtogatásért a marosvásár­helyi várba letartóztatva lévő oláh ajkú Mikás Ferencet a felséges Királyi Fő Kormány Széknek idei Pünköst hó 31ről 6480, szám alatt költ, a tekin­tetes tiszti szék által eredetileg hozzám juttatott, s általam ezennel tiszte­lettel visszazárt rendelete tartalmáról - mi szerint ő elkövetett vétkes tet­teiért a méjjen tisztelt fő kormány által a maga rendes útján fenyítetni ha­­tároztatván, illő kezesség mellett elbocsátani rendeltetett, értesítsem, és a midőn kezeslevelet adand, terjesszem a tekintetes tiszti szék eleibe, enge­delmes tisztelettel jelentem: miként megbízatásomnak eleget téendő a mái napon a marosvásárhelyi várba megjelentem, s ottan a várparancsnok úrtól a nevezett Mikás Ferenceli beszélhetésre előleges engedelmet kérve, a most tisztelt óbester várparancsnok és akkor fölvigyázaton volt Gyalai Sándor nevezetű őrmester urakkal Mikás Ferenchez menve a felséges Királyi Fő Kormány elől tisztelt rendelete tartalmát érthet legelőbb csak szóval tudtára adtam, de később, midőn azt nyilatkoztatta volna, hogy a tisztelt Fő Kormány Szék őtet édesattya által vett bizonyos tudósítás szerint minden kezesítés nélkül bocsátotta szabadon, s ez ötletből édes­attya szekeret is küldött utánna, magát a sokszor tisztelt rendeletet nyúj­tottam elolvasás végett, de el nem fogadta, hanem általami felolvasását kérte, melyet az elől említett őrmester figyelme kíséretibe szóról szóra felolvasván, arra ezen szavakba tette meg feleletét: (Én úgy tudom, hogy szerencsétlen ügyemet nemzetem karolta fel, nemzetem kérte szabadon bocsát­­tatásomat s Ígérte érettemi jót állását, azért míg ezt illetőleg nemzetről valami tudósítást nem véendek, semmibe sem elegyedem - magamot telyesleg ártatlan­nak érzem, hanem a mint hallom az ellenem mozdított vádak bébizonyitvák, el­várom tehát megpereltetésemet. De telyességgel semmi írást, semmi kezes levelet nem adok! Ezen feleletet kihallgatva, magyarázni kívántam, miként maga is mint ügyvéd igen jól tudja, hogy ily esetbe a kezesítés csak annak biz­tosítására való, hogy a megítéltetés esetébe előállíthassák, azt törvény ren­deli, annak pedig engedelmeskedni polgári kötelesség, de szorossan ragaszkodván elébb írt feleletéhez, kértem, hogy önigazolásom végett tenné írásba, azonba sikertelenül, mivel ismételve nyilatkoztatta, hogy ő birtokos e hazába, és sem kezeslevelet, sem semmi némű írást nem ád. Következés képpen eljárásom ilyetén eredményében a kérdéseit 170

Next

/
Oldalképek
Tartalom