Zepeczaner Jenő et al. (szerk.): Művelődéstörténeti séta Székelyudvarhelyen - Múzeumi füzetek 2. (Székelyudvarhely, 1990)
2. szám Múzeumi füzetek rasi Kis Gergely emlékére állított obeliszk, a Benedek Elek emlékét idéző márványtábla, az 1734-ből való nagycsengő igazi kollégiumi levegőt lehel. A megújított épületben tanult Palló Imre operaénekes (tanulmányait a gimnáziumban fejezte be). 1911-12-ben felépült az új kollégium, a mai Benedek Elek Pedagógiai Líceum (Márton Áron tér 2. szám.) Az új épületben tanult Ormos Iván költő, a hazai avanlgardc költészet egyik úttörője, Rajk László, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakja. Itt kapott végleges helyet a volt kollégiumi könyvtár, a mai Tudományos Könyvtár. Alapját jó 300 évvel ezelőtt Apafi Mihály fejedelem és kancellárja, Bethlen János (az iskola alapítója) könyvadományai vetették meg. A könyvtár ezután is jobbára donáció útján gyarapodott. Az ajándékozók - akik között vannak főrangúak, köznemesek, különböző kategóriájú értelmiségiek, polgárok - maguk is értő gyűjtők voltak. Ezért a kollégiumnak adományozott magántékák az erdélyi könyvtárfejlődéstörténetét illusztrálják. így aztán nemcsak ritka könyvpéldányok emelik a gyűjtemény muzeális értékét, hanem az egész állomány proveniencia szerinti elrendezése is. Történetével behatóan Jakó Zsigmond foglalkozott. A XVI. századi könyvek száma meghaladja a 300-at. Ősnyomtatvány és szép számú egészen ritka könyv (1515-ből Erasmus,/! balgaság dicsérete-, Pesti Mizsér Gábor 1568-ban nyomott 6 nyelvű szótára; az 1598-as 11 nyelvű Calepinus féle szótár; Petrus Ramus János Zsigmond fejedelemnek dedikált könyve; a Heltai könyvnyomdában 1571-ben készült magyar nyelvű törvénykönyv; Pápai Páriz Ferenc Pax corporisa, Misztótfalusi Kis Miklós nyomdaterméke; az 1607-es Mercator- féle atlasz, stb.) van a könyvtár birtokában. A kéziratos kötetek száma 440-re tehető. Egész állománya mintegy 60.000 kötet, jóllehet zárt intézmény olyan értelemben is, hogy állománya nem gyarapodó. Az Ó-kollégiumban, illetőleg az azóta lebontott professzori lakásokban kaptak szállást az iskola jeles tanárai közül Kováts József természettudományi író, a kora-felvilágosodás tanainak első udvarhelyi követe, Benkő József, a felvilágosodás korának európai hírű botanikusa, barlangkutatója és historikusa, Szigethi Gyula Mihály drámamagyarító és vígjátékszerző, helytörténész és a helyi színjátszómozgalom elindítója. Mogyorósi Szőke József, költő és drámaíró. A XX. század első évtizedeiben itt 10
