Zepeczaner Jenő et al. (szerk.): Művelődéstörténeti séta Székelyudvarhelyen - Múzeumi füzetek 2. (Székelyudvarhely, 1990)
Múzeumi füzetek 2. szám a városban Hunyadi János aki, 1448. január 22.-én Udvarhelyszék közgyűlésén ítélkezett. Valószínűleg - télvíz idején - ő is a rendházban, a város egyetlen tágas épületében végezte teendőit. A XVI. - XVII. század a város anyagi és szellemi gyarapodásának ideje volt: Szentimrefalva és Gyárosfalva lakói - fejedelmi paranesra - beköltöztek a városba; kibontakozott és megizmosodott a eéhes élet. A székelyek megzabolázására János Zsigmond felépíltette a Székelytámadt várat, amelynek kapitánya egyben teljhatalommal felruházott közigazgatási és igazságszolgáltatási királybíró is; elterjedtek a reformáció tanai; megkezdődött a felekezeti harc; megalakultak az első középiskolák. Az 1561-es székely felkelés leverése után épült erős, teljes biztonságot nyújtó udvarhelyi vár több ízben is fogadott fejedelmi vendéget. „In Castro nostro Zekelij támat”-ban kelt 1568. február 3-án János Zsigmond egyik levele. Báthori Kristóf1577-ben, a sellemberki vesztett csatából menekülő Báthori Endre 1599-ben szállt meg a városban. Bethlen Gábor 1622. december 18-án és 1623. január 13-án Udvarhely városban keltezett kiváltságleveleket. I. Rákóczi György 1635. november 18-án Székelyudvarhelyen tartott hadi szemlét. A XVI. század végén Mindszenti Benedek várkapitány hívására jezsuita atyák érkeztek a városba. 1593-ban Marosvásárhelyi Mészáros Gergely\ a neves fordító, író, hitszónok lépett Mediomontanus János páter örökébe. Minden bizonnyal a plébánia épületében rendezte be rezidenciáját, s ott nyitotta meg a jezsuita iskolát. Itt fordította le először 1594-ben - Pázmány Pétert megelőzve - Kempis Tamás Krisztus Követésének négy könyvét. A jezsuita rendházzá alakított plébánia épületében lakott a híres hitvitázó, barokk egyházi író, Báthori Zsófia fejedelemasszony titkos gyóntatója, Sámbár Mátyás, aki 1647-53 között élt Udvarhelyen. A jezsuita iskola második alapítójaként emlegetett páter az iskola és a rendház építője-bővítője is volt. Ő építtette az 1909-ig használt iskolaépületet, amelyről a XVII.-XVIII. század fordulójának Udvarhelyét bemutató Lakatos István a Siculiában ezt írja: „Akőből épült iskolák az osztályokat fogadták magukba egész a negyedikig, van bennük bentlakás a diákok számára (....) Ugyanott van a nemes ifjak konviktusa.” 7
