Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)
Szabóné Szilágyi Mária Emília: Az elefántagyar faragások kiegészítéséhez használt anyagok
Ionite), amit szintetikus elefántcsontnak is szoktak nevezni és az elefántcsont imitálására szintén alkalmas Ivoride. 1870-ben az amerikai J. W. Hyatt szabadalmaztatott egy cellulóz-nitrát32 és kámfor nyomás alatt való hőkezelésével kifejlesztett jól formálható félszintetikus anyagot, a Celluloidot.33 Ez alkalmas volt pin-pong labdák, dobozok és hasonló termékek előállítására, valamint kiválóan megfelelt elefántcsont, márvány, gyöngyház és teknőcpáncél imitálására is. A mesterségesen előállított teljesen szintetikus anyagoknak ma már végtelen sora van. A legkorábbiak közé tartozik a teljesen szintetikus kaucsuk. Az 1907-ben szabadalmaztatott bakelit (fenol-formaldehid) 1920-30 között előállított fehér változata (karbamid-formaldehid és tiokarbamid-formaldehid gyanta)34 is kedvelt elefántcsont helyettesítő anyag volt. A belőle készülő tárgyak mechanikai tulajdonságait a gyantába ágyazott szálas, rostos töltőanyagokkal szokták javítani (pl. papírbakelit, textilbakelit). Általánosságban elmondható, hogy az eddig említett helyettesítő anyagok textúrája kisebb-nagyobb mértékben eltérő, így ezek optikai különbséget mutatnak az elefántcsontból készült tárgytól. A 18. képen látható műanyag pótlás készítésekor már törekedtek a textúra imitálására is. Habár a látvány nem árulkodó, de az anyag tapintása, súlya akkor is leleplezheti, hogy műanyaggal van dolgunk. Magyarországon az 1970-es évek végétől alkalmazott műanyag az NDK gyártmányú Kallopast, ami metakrilát gyöngypolimert és katalizátort tartalmazó monomer metakrilát keveréke.35 Ma már tudatosan törekednek a gyártók olyan termékek létrehozására, amik védve az állatvilágot mind megmunkálhatóságukban mind színben, textúrában megtévesztően hasonlítanak az elefántcsonthoz, így kiválóan alkalmasak a helyettesítésére. Ilyen például az ásványi anyagok és gyanta keverékéből Németországban gyártott Elforyn36, aminek összetevőihez UV színezéket kevertek a megkülönböztethetőség céljából. Az elefántcsont zongorabillentyűk helyettesítésére napjainkban un. bio-inspi-32 A cellulóz-nitrát lebomlása veszélyes lehet a műtárgyakra. Elekfy 1991. pp. 117-123. 33 Shashoua 2009. pp. 22-23. Bár Hyatt volt az első, aki felismerte a kámfor alapvető lágyító hatását a cellulóz-nitrátra, ami megkönnyítette a cellulóz-nitrát öntését, mivel Parkes a Parkesin receptjében mint egy lehetséges anyagot említi a kámfort, ezért jogilag őt tartják a celluloid feltalálójának. Painte - Coleman 2008. pp. 8-9. Mossmann ed. 1997. p. 31. Napjainkban a cellulóz-nitrát alapú félszintetikus anyagokat gyakran celluloid gyűjtőnéven említik. Mossmann ed. 1997. p. 30. 34 Shashoua 2009. pp. 26-27. Az 1930-as évek közepétől a melamin-formaldehid gyantákkal bővült a hőre keményedő, elefántcsont imitálására alkalmas műgyanták sora. Shashoua 2009. p. 27. 35 Szalay 1977. p. 160. Lásd még: „A csontot kiegészítő színezett keverék Kalloplast műgyantából készült, a polimerhez szétdörzsölt titándioxidot és okker földfestéket, a monomerhez pedig oldás előtt Sudangelb G-t adtunk. ’’ Torma 1979. p. 183. 36 https://www.elforyn.de/en/elforyn. 18. kép. Elefántagyar textúráját imitáló műanyag vádcímtábla pótlás egy elefántcsont korpuszú keresztről (magántulajdon). rált, hidroxilapatit (Ca5(P04)30H) port és zselatint tartalmazó szintetikus anyaggal folynak kísérletek.37 Roncsolásmentes, restaurátor-műhelyben elvégezhető anyagmeghatározás Az elefántcsont műtárgyak kiegészítésénél törekedni kell a fizikai tulajdonságaiban legközelebb álló, textúrájában legjobban hasonlító, s nem utolsósorban a beszerezhető, nem védett állatokból származó anyagok felhasználására (19-20. kép). A munka során szükség lehet mind a műtárgy, mind a kiegészítők alapanyagának meghatározására. Sok esetben kellő tapasztalattal, ehhez elégséges a négy érzékszervünkre hagyatkozva, roncsolásmentesen vizsgálódni. Lehetőleg minél több tényt kell egy tárgy anyagáról megállapítani. Tapintás útján sok hasznos információt kaphatunk, mint pl. a tárgy súlya, a róla visszaverődő hő érzete, a felület simasága vagy érdessége. Árulkodó lehet a tárgy által keltett hang csengése, koppanása, és lehet jellegzetes szaga. Szabad szemmel normál fényben pl. méretet, formát, textúrát, morfológiai jegyeket, színt figyelhetünk meg. Ma már szinte minden műhelyben található nagyító, egyszerű sztereómikroszkóp, UV lámpa. Ezek segítségével az egyes állati és növényi alapanyagoknál ismertetett morfológiai jegyeket vizsgálva még biztosabb eredményt kaphatunk.38 UV sugárzásban a vizsgált anyagok különböző módon lumineszkálnak, vagy nem lumineszkálnak, ennek alapján is lehet különbséget tenni köztük, figyelembe kell venni azonban, hogy van-e rajtuk bevonat. Soha ne azonosítsunk fotó alapján. Rendkívül megtévesztő lehet egy fotó, ha olyan fényviszonyban, szögben, vagy részletet kiragadva készül, ami megfelel egy beazonosításra alkalmas részlet elfedésére, vagy pont ellenkezőleg olyan részletet ragad ki, ami miatt másnak tűnhet az anyag, mint ami valójában. 37 Összetételét lásd Fischer-Parks-Mannhart 2019. p. 2. 38 Segítségünkre lehetnek az elefántcsont és a jelen tanulmányban is felsorolt egyéb anyagok meghatározását szolgáló összefoglaló táblázatok. Espinoza — Mann 1999. 1-2. táblázat: pp. 8-9., 3. táblázat: p. 24. 78
