Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)
Szabóné Szilágyi Mária Emília: Az elefántagyar faragások kiegészítéséhez használt anyagok
A nagy ámbráscet és a kardszárnyú delfin A nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus) a világ öszszes óceánjában megtalálható. A hímek hossza 15-20, a nőstényeké 11-13 méter, súlyuk elérheti a 45 illetve a 20 tonnát is. Alsó állcsontjában - állkapocs felenként 20-30 közötti - többnyire 25 pár kúpos fog található. A fogak átlagos hossza körülbelül húsz centiméter. A helytelenül gyilkos bálnának nevezett, szintén a cetek rendjébe tartozó kardszárnyú delfin (Orcinus orca) foga kisebb. Mindkét állatfaj kúpos alakú fogainak keresztmetszete kerek vagy ovális. Jól látható koncentrikus gyűrűkből épülnek fel. Ezeknél a fajoknál a dentint a világos cementrésztől egy határozott sötét, átmeneti gyűrű választja el. Narvál (Monodon monoceros) A narvál is a cetek rendjébe tartozó tengeri állat. A hímek felső állkapcsából kinövő két vízszintes fogból a bal oldali módosul agyarrá, mérete elérheti a 2-7 métert. Ritkán, de előfordul, hogy mindkét fog agyarrá módosul. Az agyar mintázata olyan, mintha spirálisan megtekerték volna.20 A közepén végighúzódó idegpályából több millió idegvégződés fut a fog felszíne felé. A pulpaüreg az egész agyaron végigfut. A cementréteget a dentintől egy határozott, világos gyűrű választja el. A cementrétegből a dentin felé futó hosszanti repedések jellemzik. A dentin koncentrikus rétegekből épül fel. Varacskos disznó (Phacochoerus aethiopicus) A varacskos disznó alsó és felső szemfogai módosultak erősen ívelt agyarrá (9. kép). A felkunkorodó felső pár agyar akár a 30 centiméteres hosszúságot is elérheti, felülről zománcréteg fedi, ami hamar lekopik. A sokkal rövidebb és hegyesebb alsó agyarakat teljes egészében zománcréteg védi.21A varacskos disznó agyarainak keresztmetszete szögletes, a koncentrikus gyűrűk szabálytalan alakúak (10. kép). Egyéb állatok agyarai, fogai is alkalmasak lehetnek az elefántcsont pótlására. Méretük nagyban meghatározza a felhasználást. Szarvascsörü-madárfélék Európában ritkán fellelhetők, de meg kell említeni a sisakos szarvascsőrű-madárféléket (Bucerotidae), vagy más néven orrszarvú madárféléket. Nagytermetű, túlnyomórészt fekete-fehér tollazatú madarak. Csőrük nagy és ívelt, rajta könnyű, üreges, vékony belső csontgerenda-hálózattal merevített, szarvszerű szaruképződmény nő, melyet 20 https://www.fws.gov/lab/ivory_natural.php#elephant és Hartman 1999. pp. 21-22. 21 https://hu.wikipedia.org/wiki/Szavannai_varacskosdiszn6. 9. kép. Varacskos disznó agyar darabok. 10. kép. Varacskos disznó agyar keresztmetszete. tárgyak készítéséhez és műtárgyak kiegészítéséhez is fel lehet használni.22 Agancs és szarv Az agancs a csont módosult formája, a szarvasfélék (Cervidae) koponyacsontjából nő ki, páros csontos képződmény. Másodlagos nemi jelleg, a hím ivarérés folyamán alakul ki, kivéve a rénszarvas tehén agancsa. Az agancsot a szarvasfélék hímjei minden évben levetik, s helyette újat növesztenek. Külső része tömör, belseje szivacsos szerkezetű, ezért könnyebb az agyarnál, de nehezebb a csontnál, mert kevesebb benne a véredény (11-12. kép). 22 https ://www.fws. go v/lab/ivory_substitutes .php. 75
