Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)

Morgós András - Sajó István - Minami Takeshi: Segesvár és Kőhalom környéki, 17 - 19. századi festett bútorok pigmentjeinek roncsolásmentes vizsgálata hordozható röntgen fluoreszcens elemanalizátorral. Adalékok a auripigment-indigózöldhöz és alkotóihoz

náltak.4 Magyarul erre a keverék pigmentre/színre/festékre az auripigment-indigózöld elnevezést használhatjuk.

Az indigózöld használata valószínűleg több mint ezer évre nyúlik vissza. Varázslatos tűzével, átlátszatlanságával és elbűvölő színmélységével a legszebb festékek közé tartozik. A középkorban alkalmazása kedvelt volt pergamenre, papírra festett kéziratokon és könyvek iniciáléjain vagy képein, és később is előszeretettel alkalmazták a művészi és köznapi festészet különböző technikáiban tempera, olaj stb.5 Az erdélyi festett asztalosmunkákon használata az 1800-as évek közepéig kimutatható. Eltűnésének okai talán a templomi berendezések és a falusi/ városi lakosság szobabútoraiban bekövetkezett ízlésváltozás, valamint az auripigment mérgező hatása miatti korlátozások lehettek.

3.1. Az indigózöld alkotórészei

3.1.1. A uripigment

Az indigózöld egyik alkotója az auripigment (arzén-triszulfid, As2S3), poralakban erős méreg. Régies magyar nevei: „Auripigmentum, operment vagy arsenicum ”.6 A természetben az egész világon előfordul, főként hidrotermális erek, meleg források lerakódásaként, valamint vulkánok alacsony hőmérsékletű szublimációs termékeként. Természetes állapotában csillámszerű anyag, réteges hasadása miatt gyöngyházfényű, jó fedő- és színezőképességű, az ásvány színe az aranysárgától a narancsig terjed, a festék színe sárga.7 Nagy mennyiségben volt található fémbányákban kb. 18-55 m mélyen Magyarországon és Szászországban is.8 Egy, a 19. század végén megjelent, festészeti kézikönyv9 Magyarországot és a Harz hegységet jelöli meg az auripigment fő származási helyeként, ugyanakkor megemlíti, hogy a festők által használt legszebb arany auripigment Perzsiából származik.

Használata, tér- és időbeli elterjedése a realgáréhoz (As4S4) nagyon hasonló, de fontosabb és gyakrabban használt pigment, ez részben jobb fénytűrőképességének, részben a jó sárga festékek hiányának volt köszönhető.10 11 Az auripigmentet az ókorban, az egyiptomi Újbirodalom idejétől használták pigmentként, majd a középkorban és később is kedvelt pigment volt.11 Az ásványt nehéz pig4 http://cameo.mfa.org/wiki/Vergaut (letöltve: 2020.06.22)

5 Indigózöld használatára egyik példa a korai európai festészetben az ismeretlen festő által 1395-9 körül készített Wilton diptichonon (The National Gallery, London) tojástempera technikával festett zöld ruha. https://eclecticlight.co/2018/03/15/pigment-arsenic-orpiment-and-realgar/.

6 Ferentz 1828. p. 4, 65.

7 Galambos 2007. p. 83., Galambos-Vihart 2013.

8 Anon 1728. p. 21.

9 Terry 1893. p. 280.

10 http://cameo.mfa.org/wiki/Orpiment. Sajó 2008. pp. 43-44., Rötter 2003.

11 Sajó 2008. p. 43. Megtalálható olyan neves festők művein, mint Raffa-ello (Sixtuszi Madonna, 1513-14), Bellini, Tintoretto, Watteau, Goya,

mentté őrölni, pigment előállításához tisztítják: kénnel hevítik, hogy tiszta auripigment szublimáljon ki belőle. Mesterséges változata a középkortól ismert, de nem szorította ki az ásványi eredetűt. A mesterségesen gyártott auripigment királysárga (Königsgelb) néven kerül forgalomba.

Cennini, Libro deH’arte o trattato della pittura12 c. műve XLVII, fejezetében „Az auripigmentnek nevezett sárga festék természetéről”'3 a következőkben foglalja össze e pigment tulajdonságait:

„Az auripigmentnek nevezett festék sárga színű. Ezt a festéket mesterségesen készítik, alkímiával, igazán mérgező, színe nagyon szép sárga, a többi festéknél jobban hasonlít az aranyra. Falfestészethez nem jó, sem freskótechnikához, sem kötőanyaggal, mivel ha levegiő éri, megfeketedik. Nagyon jó pajzsok és lándzsák festéséhez. Ebből a festékből bagdadi indigóval keverve növényekhez, lombokhoz való zöld lesz. Nem kell hozzá más kötőanyag, mint enyv. (......) Ha már porrá törted, adj hozzá

tiszta vizet és törd meg, amennyire csak tudod, mivel ha tíz évig törnéd, akkor is csak egyre jobb lesz. Óvakodj, hogy a pora ne menjen a szádba, nehogy mérgezést szenvedj. ” Az auripigment fény hatására színtelen arzéntrioxiddá (As203) oxidálódik, de fénytől védett helyen, illetve levegőtől és nedvességtől jól elzárva (pl. olajos kötőanyagban) igen tartós lehet. Átalakulása folyamán kénhidrogént bocsájt ki, ami a közelében lévő ólom és réztartalmú pigmentekkel reakcióba lép. Az ólomtartalmú (ólomfehér és minium) színeket elszürkíti, majd megfeketíti. Ugyancsak elsötétítheti, a réztartalmú kék - azurit (2CuC03 • Cu(OH)2)-valamint zöld pigmenteket pl. abázikus rézkarbonátot, a malachitot (CuC03 ■ Cu(OH)2), és a bázikus réz-acetátot14 (Cu(CH3COO), • 2Cu(OH),). Természetesen emiatt az auripigment az említett pigmentekkel nem keverhető. A De arte illuminandi..... ismeretlen

szerzője erről így ír: „...Másikfajta zöld lesz auripigmentből és jófajta indigóból, ámde papíron nem használható, mert az ólomfehéret, a míniumot és a réz-zöldet ennek a kipárolgása fémszínűvé alakítja. Ezért nem bajlódom sem ennek, sem a réz-zöld előállításának részletezésével.”15 Az auripigment átalakulása során keletkező kénhidrogén és kéndioxid megtámadják a kötőanyagokat is, aminek következtében a festés gyakran leválik a hordozóról.16 Az auripigment alkáli érzékeny, ezért nem alkalmazható falképeken.

Cézanne és mások alkotásain: https://eclecticlight.co/2018/03/15/pigment-arsenic-orpiment-and-realgar/ (letöltve: 2020.06.30.).

12 Cennino Cennini a Libro dell’arte o trattato della pittura c. müvét valószínűleg 1390-ban írta. A könyv angol fordításának legkönnyebben elérhető változatát lásd Thompson transl. 1933. Jelen cikkben megadjuk az idézett részletek e fordításban lévő oldalszámait is. A római számok a Cennini-féle fejezetszámozást jelentik. A könyv kiváló magyar fordítását és értelmezését lásd Heitler 2012.

13 Cennini XLVII, fejezet: Heitler 2012. p. 157. (pdf p. 257.), Thompson transl. 1933. p. 28.

14 Grünspan, verdigris.

15 De arte illuminandi ... [X.] A zöld festékről, lásd Heitler p. 83. (pdf p. 151.)

16 http://www.jcsparks.eom/painted/pigment-ehem.html#Orp.

59