Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)
Morgós András - Sajó István - Minami Takeshi: Segesvár és Kőhalom környéki, 17 - 19. századi festett bútorok pigmentjeinek roncsolásmentes vizsgálata hordozható röntgen fluoreszcens elemanalizátorral. Adalékok a auripigment-indigózöldhöz és alkotóihoz
ként ólomfehér (0,9% Pb) + az indigóhoz fixáló/töltőanyagként fehér pigment: GvK/M (6,9% Ca, S<LOD), valószínűleg gipsz (lásd 479., 481.). Összegezve: auripigment + szerves kék (indigó?) + hozzá fedőanyagként ólomfehér + az indigóhoz fixáló/töltőanyagként fehér pigment gipsz(?). 475. Zöldes-kékes, a tékalap alapszíne a lekopott sárga virág mellett, (mérési idő 61 s): auripigment (0,8% As) + szerves kék (indigó?) + hozzá fedőanyagként ólomfehér (1,3% Pb) + az indigóhoz fixáló/töltőanyagként fehér pigment: GvK/M (6.1% Ca, S<LOD), valószínűleg gipsz (lásd 479., 481.). Összegezve: auripigment + szerves kék (indigó?) + hozzá fedőanyagként ólomfehér + az indigóhoz fixáló/töltőanyagként fehér pigment: gipsz(?). 477. Zöldes-kék, a tékalap alapszíne, a téka jobb felső sarkában (mérési idő 62 s): auripigment (0,3% As) + szerves kék (indigó?) + hozzá fedőanyagként ólomfehér (0,6% Pb) + az indigóhoz fixáló/töltőanyagként fehér pigment: GvK/M (5,4% Ca, S<LOD), valószínűleg gipsz (lásd 479., 481.). Összegezve: auripigment + szerves kék (indigó?) + hozzá fedőanyagként ólomfehér + az indigóhoz fixáló/töltőanyagként fehér pigment: gipsz(?). 476. Zöldes-kék levél, a téka bal felső sarkában. A motívumnak egy világosabb és egy sötétebb része van. A világos a téka alapszínénél (lásd 475.) világosabb, míg a sötét az alapszínnél jóval sötétebb, szinte már feketés zöld. A mérés a levél világosabb részén történt, (mérési idő 61 s): auripigment (1,3% As) + szerves kék (indigó?) + hozzá fedőanyagként ólomfehér (0,7% Pb) + az indigóhoz fixáló/töltőanyagként fehér pigment: GvK/M (2,9% Ca, S<LOD), valószínűleg gipsz (lásd 479., 481.). Összegezve: auripigment + szerves kék (indigó?) + hozzá fedőanyagként ólomfehér + az indigóhoz fixáló/töltőanyagként fehér pigment: gipsz(?) Fehér 479. Fehér alapszín maradvány az ajtó lekopott keretének bal oldalán (mérési idő 93 s): gipszes alapszín (6,8% Ca és 17,8% S) + ólomfehér (0,2% Pb). Összegezve: gipsz + kevés ólomfehér. 480. Fehér alapszín maradvány a két ajtó középső elválasztó lécén, erős, szinte fekete szennyeződés takarja (mérési idő 61 s): GvK/M (7,3% Ca, S<LOD). Egyéb: ólomfehér (0,3% Pb). Összegezve: GvK/M, de a 479. és 481. alapján inkább gipsz + kevés ólomfehér. 481. Fehér alapszín maradvány az ajtó középső, elválasztó lécén (a 480.-al azonos helyen, hosszabb idővel) (mérési idő 122 s): gipsz (4,7% Ca és 1,2% S) + kvarc (homok) (1,6% Si) + ólomfehér(?) (0,9% Pb). Egyéb: 0,2% As, 0,4% Fe, feltehetőleg lekopott festésmaradványból. Összegezve: gipsz + kvarc (homok, kovaföld) + ólomfehér. 483. Fehér gyöngyvirág (sárgás), alatta zöldes-kékes alapszín, a tékalap jobb alsó sarkában (mérési idő: 62 s): sok GvK/M{ 10,1% Ca, S<LOD), valószínűleg gipsz (lásd 479., 481.) + sok ólomfehér (4,3% Pb). Benne vagy alóla: auripigment (0,9% As). Összegezve: sok GvK/M valószínűleg gipsz a 479. és 481. alapján + sok ólomfehér. 484. Fehér (sárgás) nyílszerű, visszaforduló indalevél, a tékalap alsó összekötő deszkájának középső, tenyérnyi, vörös mezejétől jobbra. Egy részén áttetszik a zöldes-kékes alapszín, (mérési idő: 61 s): valószínű, hogy fehér pigmenttel világosított illetve auripigmenttel sárgított zöldes-kék alapszín: GvK/M(3,9% Ca, S<LOD), valószínűleg gipsz (lásd 479., 481.) + auripigment (1,2% As) + ólomfehér (1,1% Pb). Vesd össze 476.-al. Összegezve: zöldes-kék alapszín + fehér pigment: ólomfehér + GvK/M, gipsz(?) + auripigment. 478. Fehér az alsó ajtón a templom felett (rajta kopott zöldes-kékes ég), helyenként lekopva az ajtón levő fehér alapszínig (mérési idő 62 s): GvK/M (8,8% Ca, S<LOD), valószínűleg gipsz (lásd 479., 481.) + ólomfehér (0,8% Pb) + kevés auripigment (0,2% As) + fehér pigmenttel fixált szerves kék (indigó). Összegezve: gipszes alapszínen (lásd 479.: gipsz + kevés ólomfehér) a tékalap zöldes-kékes alapszínéhez használt festékből az ég (lásd 487.: auripigment + szerves kék (indigó?) + hozzá fedőanyagként ólomfehér + az indigóhoz fixáló/töltőanyagként fehér pigment: GvK/M gipsz(?). Barna 485. Barna, margaréta középének lazúros árnyalása a tékalapon, az ajtótól jobbra (mérési idő 63 s): égetett umbra (0,2% Fe). Az alatta levő margarétából és a téka zöldes-kék alapszínéből: auripigment (3,6% As), GvK/M (3,6% Ca, S<LOD), valószínűleg gipsz (lásd 479., 481.), ólomfehér vagy minium (0,9% Pb), cinóber (0,6% Hg, S<LOD). Összegezve: égetett umbra. 486. Barna, a sárga rózsa közepének, lazúros árnyalása,I a tékalapon az ajtótól jobbra (mérési idő 61 s): égetett umbra (0,1% Fe). Az alatta levő sárga rózsából és a téka zöldes-kék alapszínéből: auripigment (0,8% As), GvK/M (4,7% Ca, S<LOD), valószínűleg gipsz (lásd 479.. 481.), ólomfehér (3,9% Pb). Összegezve: égetett umbra. 2.2.3. Nagy laptéka vár/templomábrázolással, 180(3?) A pXRF vizsgálatot az 1800-as évek elején készült tékán már annak restaurált állapotában végeztük (4. kép). Ez talán lehetséges magyarázatot ad a titán jelenlétére a mérésekben. A szintetikus Ti02 csak az 1900-as évek elején jelent meg, korábban nem kizárt a természetes TiO„ aminek festékként való használata azonban igen ritka. A természetes és a szintetikus kérdés eldöntése a legegyszerűbben röntgendiffrakciós (XRD) vizsgálattal lehetséges. 50
