Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)
Nemes Erika Tímea: A sepsikilyéni unitárius templom falképeinek festéstechnikája
23. kép. Az Utolsó ítélet jelenetéből vett minta keresztmetszetcsiszolata, polarizációs mikroszkópos felvétel, 20-as objektív. 24. kép. A Szent László legenda jelenetéből vett minta keresztmetszet-csiszolata, polarizációs mikroszkópos felvétel, 20-as objektív. A torony takarásában lévő falkép vakolata szintén megegyezik a többi falkép vakolatáéval. A templombelső falképeit kivétel nélkül mind közvetlenül a vakolatra festették. A levett minták mikroszkópos keresztmetszet-csiszolatainak némelyikén ugyan több egymás feletti réteg is látható, de ezek festékhatárok, az egymásra festett színekkel, festékréteg-határokkal hozhatók kapcsolatba, nem pedig egy egységes mészréteggel, amit felhordtak volna a kifestés előtt (24. kép). A templom összes falképének festéséhez elsősorban földfestékeket használtak, sárga és vörös okkereket. A polarizációs mikroszkóppal végzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy ezeken túl még mésszel és növényi szénnel festettek. A színek kialakításához az említett pigmenteket és azok keverékeit alkalmazták. Összegzés A templom külső és belső falképei freskó technikával, helyenként azonban szekkós kötéssel készültek. Az erősen megkopott felületek, valamint az egyes területeken lemezesen elvált festékréteg arra utal, hogy a kifestés erősen száraz időben történt. A részletek megfestésekor már meglehetősen szikkadt lehetett a vakolat, ezért legtöbb esetben csak szekkós kötés tudott kialakulni. A templombelsőben mindhárom oldal három regiszterben falképekkel borított. A déli oldalon a felső regisztert elfoglaló Utolsó ítélet és az alatta lévő Passió sorozat első képciklusa egy időben készülhetett, azonos műhely keze munkája. A nyugati oldal felső regiszterében induló és az északi oldalon záruló Szent László-legenda valamint az alatta folytatódó Passió jelenetei szintén ugyanebben az időszakban születtek, és ugyanazon mesternek tulajdoníthatók. A falképek megfestésének menete a következő volt: a vakolat felvitele után néhány centiméter széles spatulával elsimították a felületet. Elsősorban vízszintes és enyhén íves vonalban, ahogy a kar lendülete engedte. A falképek egyik fontos jellegzetessége a vakolat felületének elsimítása. Hasonlóan megmunkált felületek találkozása esetén jogosan vetődhet fel készítőik azonossága. Az egymás feletti regiszterek határainak eldolgozására nem szenteltek különösebb figyelmet, ugyanakkor a függőleges vakolathatárok alig észlelhetők, annak ellenére, hogy egy részük nem a jelenet közepét szeli át, hanem választókeretre esik. A képmezőket kicsapózsineggel jelölték ki. A glóriák előkarcolásait hegyes végű eszközzel, még a nedves vakolatba végezték. A körző középső leszúrási pontja minden glóriánál megtalálható. Az arcok kifestésének jellegzetessége a világos alap, amelyre az árnyékok és a kör alakú arcpír került. Csúcsfényeket nem festettek, inkább az arc világos alapszínét hagyták élni. A szem, orr, száj és arc vonalát hangsúlyos sötét kontúrral jelölték. Többkezűség nehezen ismerhető fel, mert az alakok zöme hasonló, karakter nélküli, kifestésük módja sem igazán változik a történetek előadása során. Talán egy aprócska különbség abban mutatkozik meg, hogy az arcpírok helyenként szabályos kör alakúak, máshol pedig a járomcsont vonalát követik. A ruhák megfestésénél sem látunk különösebb eltérést, mindegyiké egységes. A formákat telibe festették a ruha alapszínével, majd egy jóval sötétebb árnyalattal meghúzták az árnyékokat, és végül itt is a kontúroknak jutott a domináns szerep. Rangsorolásbeli különbségeket sem igazán vehetünk észre. Sem az alakok nagyságában, sem kidolgozottságukban. Talán enyhe kivételt képez az Utolsó ítélet részeként megjelenített köpenyes Madonna és a ruhája alatt tömörülő, fohászkodó hívek arca, alakja (25. kép). Egyszerűbb és sokkal lazább megfogalmazás, mint a többié. Szent László lova is díszesebb felszerszámozást kapott, mint a kuné. Ezeket leszámítva nem igazán tettek különbséget az alakok között. Ugyanolyan karakterük van, sok esetben a mozdulatuk is nagyon hasonló. Arcuk sematikus, érzelmeket nem fejeznek ki. A térbeliség érzékeltetésére csupán néhány nagyon kezdetleges kísérlet utal, perspektívaábrázolásról azonban nem beszélhetünk. Legtöbb jelenet egyszerű sík hát-25
