Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)
Nemes Erika Tímea: A sepsikilyéni unitárius templom falképeinek festéstechnikája
17. kép. Részlet a Szent László-legenda Ütközet jelenetéből. gyár katonák sokasága már sokkal változatosabb testhelyzetet mutat. A jelenet legdíszesebb lova Szent Lászlóé. Szent László arca ugyanolyan, mint a katonáké, nem kidolgozottabb. Karakterében annyiban különbözik, hogy egyedül neki van bajusza és szakálla. A kun és magyar katonák arca is szinte egyforma. Az arcok egy részének alapszíne világosabb, másoké sötétebb, de ez sem különbözteti meg a kunokat és a magyarokat, mindkét csapat esetében egyaránt előfordul mindkettő. Az arcpírok festése változó, egyeseknél kör alakú, sok esetben még az ecset nyoma is látható, amint a festő a foltot kanyarította, a közepétől kiindulva jobbról balra csavarva az ecsetet; máshol azonban az arccsontot befedő, formakövető foltot figyelhetünk meg (17. kép). Az utolsó 210 cm-es vakolatszakaszon a Birkózás jelenetéből a hátrafelé nyilazó kun és oldalán az elrabolt leány alakja, valamint a Lefejezés teljes jelenete maradt meg. Kifestésük nem különbözik az eddig leírtaktól. Az utolsó két jeleneten a brokátra emlékeztető mintás háttér festésénél a felületet okkerrel kitöltötték, majd feketével rombuszokra emlékeztető hálót rajzoltak. Ugyanezzel a színnel megrajzolták a rombuszok közepén lévő leveleket, majd a mintával ki nem töltött részeket feketére festették. Az északi fal középső regiszterében a Passió jelenetei folytatódnak. Ezeket a jeleneteket sem festették egy vakolatszakaszra. Több helyen is észlelhetők függőleges vakolathatárok. Annak ellenére, hogy a függőleges napi 22
