Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)
Varga Judit: Egy könyvkötőmester által készített glóbuszasztal restaurálása
7. kép. A fekete festés és javításainak mikroszkópos keresztmetszete normál (a) és UV megvilágításban (b). 8. kép. A fémszínezett rész és javításainak mikroszkópos keresztmetszete normál (a) és UV megvilágításban (b) bársony alapanyaga pamut, egyes dobozokat pedig selyemmel béleltek. A glóbusz belső szerkezetének kialakításakor használt ragasztóanyagok azonosítása érdekében több, különböző helyről vettünk mintákat. Az enyv kimutatásához Biuret-tesztet14 alkalmaztunk, a minták minden esetben lilára színeződtek, ennek alapján megállapítottuk, hogy a glóbusz készítője fehérje alapú ragasztót, enyvet használt a szerkezet összeállításához. Az enyv kimutatható volt a két félgömböt összekötő szövet alatt, a glóbusz héj szerkezetének alapkartonján és a csíkos selyempapímál, továbbá a bársonyborítások alátámasztásához használt papírokon, a blondei díszelemek alatt, valamint a javításoknál is. A fa alkotórészek alapanyagai makroszkópos jegyek elemzésével azonosíthatók voltak; a talapzat tölgyfából, az állvány bükkfából készült. Az állványról számos helyről vettünk mintát, melyeket beágyazás után mikroszkóppal vizsgáltunk normál- és polarizált fényben, valamint UV gerjesztésben.15 A fekete festékréteg alatt mindenhol fehér krétaalapozás található, melynek azonosítása sósavval történt, amivel megcseppentve a minta heves pezsgés kíséretében feloldódott, ez krétaalapozás használatára utalt. A fekete színű festés 14 A Biuret-teszt fehérje kimutatására alkalmas mikrokémiai vizsgálat. A mintát először 0,5 n-os réz-szulfát oldattal cseppentjük meg, majd egykét perc elteltével 0,2 n-os nátrium-hidroxidod csepegtetünk rá. A lila szín jelzi a fehérje jelenlétét. 15 A fa lábállvány anyagvizsgálatát, a keresztmetszet-csiszolatok értelmezését Balázs József segítségével végeztük. több rétegből áll, azaz többször is átfestették és lakkozták a tárgyat. Az nem volt egyértelműen megállapítható, hogy ezek mind külön-külön időszakot jelölnek-e, vagy esetleg valamelyek egy időben készültek és összetartoznak16, de az biztonsággal kijelenthető, hogy a lábállványt legalább három alkalommal javították teljes felületében, és az utolsó alkalommal vastagon átlakkozták (7. kép). Az állvány fémszínezett részeinek felépítése: fehér krétás alapozás, izolálóréteg, kötőanyag, szürke színű fémfólia, melyet sárgára lakkoztak (8. kép). A fémfólia anyaga az elvégzett röntgen-fluoreszcens spektrometriai17 vizsgálatok alapján alumínium. A műtárgyat alkotó papírok mikroszkóp alatti szemrevételezése után mikroanalitikai vizsgálatokat végeztünk a papírok lignintartalmának, illetve rostanyag-összetételének meghatározására vonatkozóan. A lignintartalom kimutatása minimális anyagminták floroglucin-oldattal való megcseppentésével történt.18 A papírok rostösszetételének meghatározásához a tárgyat alkotó papírokból vett mintákból macerátumot készítettünk, majd megcseppentettük Herzberg reagenssel19 (1. táblázat). A felső félgömb fiókjainál külső borításul használt zöld mázait papírok fekete elszíneződésére vonatkozóan próbáltunk vizsgálatokat végezni. Mikroszkóp alatt szemlélve a mázréteget, jól látható volt, hogy a fekete elszíneződés a máz részét képezi, annak felső rétegét alkotja, tehát nem felületi szennyeződéssel álltunk szemben. Kézi XRF készülékkel való mérés réz, arzén és bárium jelenlétét mutatta ki, melyből arra következtettünk, hogy a mázréteg zöld színét vagy a réz-arzenit, azaz Scheele-zöld, vagy a réz-aceto-arzenit, azaz smaragdzöld adja. Mindkettő felületén kialakulhat fekete réz-oxid réteg, a Scheele-zöld esetében hő hatására. Továbbá mindkét pigment érzékeny kén jelenlétére, melynek hatására szintén feketedhetnek.20 A kézi XRF készülék bárium és kén jelenlétét is kimutatta a mért ponton, ami pedig bárium-szulfát, azaz baritfehérként lehet jelen a mázban, így feltételezhető, hogy a baritfehér kéntartalma okozott sötét elszíneződést a zöld pigmenteknél, amit a légköri 16 A rétegek sötét színe miatt nem látszódott közöttük semmilyen szenynyeződés, így nem volt megállapítható egyértelműen, hogy a két réteg felvitele között telt-e el hosszabb idő. 17 A tárgy alkotóanyagainak röntgen-fluoreszcens spektrometriai vizsgálatát kézi XRF készülékkel Horváth Mátyás (festményrestaurátor, MKE) és Dr. May Zoltán (tudományos főmunkatárs, MTA-TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézet) végezte. 18 A floroglucin oldat összetétele: 5 g floroglucínt oldunk 70 ml etilalkohol és 30 ml desztilállt víz keverékében, majd koncentrált sósavval savanyítjuk. Ha a minta málnavörösre színeződik, akkor a papír lignint tartalmaz. 19 A Herzberg reagens összetétele: „A” oldat: 50 g cink-klorid és 25 ml desztillált víz. „B” oldat: 5,25 g kálium-jodid, 0,25 g jód és 12,5 ml desztillált víz. A 400 ml „A” oldatba állandó kevergetés mellett 14 ml „B” oldatot kell csepegtetni. Ezt száraz mérőhengerbe töltve, felületére jódkristályt helyezve, 24 óra után a reagens használható. A mintát a reagenssel megcseppentve, sárga és vörösesbamás elszíneződés jelzi a facsiszolat illetve a cellulózszármazék jelenlétét. 20 http://pigmentum.hu/paletta-zold-szl.pdf. 99
