Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)
Várfali Andrea - Szabó Csabáné - Sikéné Kovács Melinda: A visontai Szent Kereszt felmagasztalása templom feltárásából származó 18. századi férfi öltözet
18. kép. Hiányos szövet kiegészített részlete (Szabó Csabáné felvétele). történt, a kiegészített területek szélén átfogó öltések alkalmazásával (18. kép). A még deformált felületek helyi párásítása és formára igazítása után valósult meg a két gombsor közötti szövetrész varrókonzerválása. A derékrész alatti bőrbélés nem került visszavarrásra a dolmányba, mert megterhelő lett volna a szövet számára, a kiállításkor, nyúlást, szakadást idézve elő.45 Törékeny, hiányos, viseletek stabilizálása általában síkban, egy hordozóra varrással történik.46 A rossz megtartású nadrág esetében az öltések fizikailag károsították volna a textilt. Az alátámasztásra ezért a töredékek méretének megfelelő mélyedéssel ellátott, pamutszövettel bevont savmentes kartonra helyezve került sor, hasonlóan 19. kép. A konzervált nadrág (Nyíri Gábor felvétele). a Batthyányi Erzsébet koporsójában talált szoknyatöredékekhez47 (19. kép). A merev hordozó lehetővé teszi a szakszerű, sérülésmentes tárolást, valamint alkalmas szállításra és kiállítási installációként is. Mind a nadrág, mind a csizma esetében a viseletdarabok szabásmintájának megrajzolásával lehetővé válik a későbbiekben a rekonstrukciójuk elkészítése. Összeállítás, előkészítés szállításra, kiállításra A kalap kiállításához megfelelőnek bizonyult egy, a kereskedelmi forgalomban kapható férfi babafej, rugalmas, hurkolt pamutszövettel bevonva. A hordozón stabilan ülő fejfedő szállítása a méretére készült kartondobozban, kipámázással48 nem tűnt biztonságosnak. A doboz aljába helyezett polisztirolhab lap, az abba rögzített babafejjel kellő stabilitást nyújtott a mozgatás során a savmentes fátyolpapírral letakart műtárgy számára. Régészeti feltárásból származó öltözetek bemutatása bábura helyezve, formára alakítva49, síkban döntve50, illetve vízszintesen fektetve történik, az állapotuktól függően. A restaurált dolmány kiállítása megvalósítható volt térformaként. A megfelelő hordozó létrehozásához egy gyermekméretű, polisztirolhabból készült kirakati baba szolgált, művatelinnel kitömve, pamutvászonnal és hurkolt pamutszövettel bevonva. Tekintettel arra, hogy a dolmányt nem lehetett kigombolni és hagyományos módon felhelyezni a babára, ezért a restaurált különálló részek összevarrására csak részben kerülhetett sor a felöltöztetés előtt. A viselet bal oldalának, bal ujjának és a jobb ujja felének egymáshoz rögzítése a bábura felhelyezést megelőzően, a jobb oldalának és a jobb ujja másik felének összevarrása a bábun történt (20-21. kép). A dolmány szállításához egy kereskedelmi forgalomban kapható ruhatartó doboz lett átalakítva úgy, hogy az eleje nyitható legyen, és könnyen be lehessen helyezni a bábut. A hordozó vázának talpa polisztirolhab lapba süllyesztve, rúdja a doboz falához állványzattal rögzítve biztosítja a savmentes fátyolpapírral betakart műtárgy sérülésmentes mozgatását. Kiállítás A kalap és a dolmány az egri Dobó István Vármúzeum „Hatvan Hatás” c. kiállításában egy éven keresztül volt megtekinthető. Elhelyezésükhöz átalakításra került egy hagyományos múzeumi vitrin (22. kép). Az alsó részébe helyezett EBC 11 miniClima készülék állandó értéken tartotta a relatív páratartalmat. A műtárgyak és a készülék között perforált lap biztosította a levegő áramlását. A kiállítótérből a természetes fény ki volt zárva, a világítás 45 A konzervált bőrbélés síkban fektetve kapott helyet a dolmány tárolóeszközében. 46 Bayer 2016. p. 82., Phillips 2016. p. 233. 47 Nagy R. 2014. p. 98. 48 https://blogs.library.duke.edu/preservation/2018/01/26/hat/. 49 Hinkel 2011. p. 447. 50 Gill 2016. p. 129. 62