Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)
Moór Anikó: Két pár 18. századi női, hímzett selyemcipő restaurálása
fémfonalas hímzés valóban tartalmaz-e aranyat. Mikrokémiai analízissel azonban az ötvözök és a bevonatok nem, vagy nehezen azonosíthatók. A mintákon kézi eszközzel röntgenfluoreszcens vizsgálatot (hXRF)6 és pásztázó elektronmikroszkópos energiadiszperzív elemanalízist (SEM-EDS)7 is végeztünk. A kapott eredmények szerint a fémfonal nagy tisztaságú ezüst, aranyozás nyoma nem mutatható ki. A bőrök vizsgálata sztereómikroszkóppal történt. A bélésbőrök barkarajza a kék cipő esetében kecske, a rózsaszínnél juhbőr jellegzetességeit mutatta. A fehér szín timsós cserzésre engedett következtetni, melyet alizarin-teszttel mutattunk ki.8 A felbolyhozott, vastag, barna talpbőrök barkarajza nem volt vizsgálható, de nagy valószínűséggel mindkét esetben marhabőr. Ezeknél növényi cserzést feltételeztünk, melyet vassó-teszttel9 bizonyítottunk. A rózsaszín cipőnél a borítószövetet teljes felületen ragasztással rögzítették a bélésbőrhöz. Az elöregedett ragasztóanyag rideggé, töredezetté vált, sok helyen a selyemszövet sérülését okozta. Cipőkészítésnél általában csirizt10 11 és enyvet, vagy ezek keverékét is használták. Ennek megfelelően a mikrokémiai teszteket keményítőre és fehérjére végeztük el." A vizsgálatok csak a keményítő jelenlétét igazolták. Készítéstechnika A cipők készítésekor a felhasználandó alapanyagokra felrajzolták a szabásmintát, majd elkészítették a díszítő hímzéseket. Mindkét cipőt fémfonalakkal gazdagon díszítették. A domború fémfonalas12 hímzések kialakításához papír alátöltést alkalmaztak. A plasztikus motívumok közötti teret ún. frízé fonallal13 töltötték ki. A mintának megfelelően a felületre fektetett fémfonalakat varrócérnával rögzítették az alapszövethez. A kék cipő fejrészén színes selyemfonalakból hímzett virágmotívumok is találhatók. A kék cipő felsőrésze háromrétegű. A selyemdamaszt borítószövet és a bélésbőr között található egy vászonkö-6 A vizsgálatot Mozgai Viktória végezte (MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet Archeometriai Kutatócsoport). 7 A vizsgálatot a Debreceni Egyetem Szilárdtest Fizikai Tanszék munkatársaival végeztük: Juhász Laura PhD hallgató, Dr. Gyöngyösi Szilvia tudományos munkatárs, Dr. Daróczi Lajos egyetemi docens, Dr. Barkóczy Péter kutatásfejlesztési igazgató (FUX Zrt.). 8 A mintát először 1 M ammónium-hidroxid oldattal, majd 0,1%-os nátrium-alizarinszulfonáttal, néhány perc elteltével pedig 1 M ecetsav oldattal cseppentjük meg. A rostok vörös elszíneződése az alumínium jelenlétét bizonyítja. 9 A mintát desztillált vízzel megnedvesítjük, majd vas(III)klorid 1%-os oldatával cseppentjük meg. A rostok feketére színeződése növényi cserzőanyag jelenlétére utal. 10 Szárított gesztenyéből, búza- vagy burgonyakeményítőből készített ragasztó. 11 A keményítő kimutatása kálium-jodidos jódoldattal, a fehérje kimutatása ninhidrin teszttel történt. 12 Selyem bélfonal köré sűrűn feltekert ezüst lamella. 13 Egy vastagabb és egy vékonyabb selyemfonal sodratára lazán feltekert ezüst lamella. 5. kép. A kék cipő szövetrétegei. 6. kép. A rózsaszín cipő vastag ragasztórétege. tésü lenszövet közbélés, mely a merevítést szolgálta (5. kép). A rózsaszín cipő két rétegből áll, selyemdamaszt és bélésbőr, melyeket teljes felületen egymáshoz ragasztottak, ez adott tartást a felsőrésznek (6. kép). A drága szövetekkel való takarékoskodás mindkét lábbelin megfigyelhető. Több helyen apró darabokkal toldották meg a borítószövetet a szabásmintának megfelelően. Mindkét cipő kaptafán, rámánvarrott technikával készült (2. ábra). A cipőfelsőrészt a talphoz egy bőrcsík, az ún. ráma segítségével rögzítették. Ez jelentős technikai felsőrész 45