Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)
Németh György: Homoródszentmártoni Bíró Sámuel és vargyasi Daniel Klára levelesládái. Két rendhagyo szerkezetű kabinetszekrény
Jelmagyarázat Kuruc csapatok vonulása Rákóczi-kurucai Thököly hívei helyi csapatok 1704-ben elfoglalt vár város császári csapatok vonulása csatahely császári kézen maradt terület 7. ábra. A Rákóczi-szabadságharc Erdélyben, 1704. A bútor, illetve párdarabjának készítési helyszínét kutatva kétségtelenül figyelembe kell vennünk Nagyszebeni, mely Erdélyben már a középkor végétől a luxusasztalosság egyik központja volt. A díszes kabinetszekrények készítése Nagyszebenben is az ott megjelenő ébenisták tevékenységéhez köthető.40 A nagyszebeni asztaloscéh tagjaival kapcsolatosan 1627-től vezetett jegyzékek tanúsága szerint a nagyszebeni asztaloscéhhez már a 17. század közepétől csatlakoztak Közép-Európa térségéből érkező mesterek. Né40 Fleşeriu idézett tanulmányában a nagyszebeni Brukenthal Múzeum bútorgyűjteményének kiemelkedő műtárgyait bemutatva, valamint a Nagyszebeni Állami Archívumban őrzött 90 asztalos remekrajz közül válogatott példákon keresztül ismerteti tevékenységüket. A gyűjteményben őrzött kabinetszekrények különböző típusainak bemutatása előtt a következő megjegyzést teszi: „Ébenista kifejezés alatt angol és német nyelvterületen azokat a mestereket értik, akik kabinetszekrényeket (díszszekrényeket) készítenek, tehát a műbútorasztalosokat (angolul: cabinet maker). ” Fleşeriu 2001-2002. p. 196. melyek letelepedtek a városban, más vándorló mesterek csak néhány éven át tartózkodtak ott, azután kedvezőbb megrendelések reményében továbbköltöztek. Számosán közülük ismerték az inkrusztáció és intarziakészítés, illetve más értékes faféleségeket alkalmazó díszítőtechnikák művészetét. Ezek a mesterek, mint például a bécsi Hanner Stahl - aki a céhbe való belépésétől 1642-től élete végéig, 1655-ig tagja maradt a céhnek — Közép-Európa bútorkészítő központjaiban sajátították el mesterségüket. Az új bútordíszítő technikáknak ezekből a központokból származó ismerete és alkalmazása szolgálhat magyarázatul arra, hogy a 17. század második felének jegyzőkönyvei (hagyatéki leltárak, hozománnyal kapcsolatos okiratok) meglehetősen gyakran sorolnak fel „íróládákat”, azaz „írókabineteket” szép intarziával és számos kihúzható fiókocskával.41 Nagyszebeni mint az általunk vizsgált kabinetszekrények lehetséges készítési helyszínét figyelembe venni a városnak a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt betöltött szerepe miatt is indokolt. A kuruc-labanc háború idején n Fleşeriu 2001-2002. pp. 190-191. 40
