Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 18. (Székelyudvarhely, 2018)

Mester Éva: Az ólmozott üvegablakok és üvegfestmények rekonstrukciójának kockázatai

2. kép. Freuenkirche, a teljes egészében rekonstruált barokk főoltár. Az eset rámutat, az örökség materiális megjeleníté­sének szándéka generációkon keresztül életben marad és átörökítődik akár a következő nemzedékekre is. A pol­gári kezdeményezések ellenére az akkori politikai hata­lom megakadályozta a templom kiépítését - az üszkös romokat a háború mementójaként kívánta megőrizni. Az említett példák mutatják, a cselekvés irányát az adott nép kultúrája, tradíciói határozzák meg az anyagi erőforrások mértékében a mindenkori politikai akarattól támogatva. A szándékos pusztítás már az ókori népeknél is mar­kánsan megjelenik. Nem csak az Elő-Ázsia hegységeiből lezúduló barbár hordák rombolták földig, pusztították el teljesen, tehetetlen dühükben az Asszír birodalom ékes városait Úrtól Urukig pompás mozaikdíszes épületeik­kel és magas művészi értékeket hordozó tárgyi emléke­ivel együtt, de a nagyműveltségű Nagy Sándor hadvezér részeg katonái is felgyújtották a hegyek között rejtőzködő - árulás útján megtalált - páratlan értékű perszepoliszi királyi palotát, ami porig égett rengeteg műkincsével együtt. Az üvegablakok sorsa - a képrombolások és a vandalizmus Az első ismert képrombolások a bizánci császárság ide­jére esnek, amikor a 8. és 9. században a császárok ren­deletileg távolították el a táblaképeket a templomokból. A figurális ábrázolású falképeket és üvegmozaikokat is eltüntették - levakolták vagy leverték a falakról. Ekkor még csak szórványosan lehettek üvegablakok. Kiverésük­ről nem ismeretesek híradások, de az értelmetlen rombo­lás valószínűleg azokat sem kímélte volna. A következő nagy európai pusztításban viszont számos felbecsülhetet­len értékű középkori üvegfestmény semmisült meg a góti­kus katedrálisokban, a magát műveltnek tartó Franciaor­szágban. A nagy francia forradalom a teljes szabadság birtokában hasonlóan járt el, mint a bizánciak. A romboló jakobinusok, élükön Robespierre-el, számos középkori, reneszánsz és barokk templom teljes pusztulását idézték elő (Cluny katedrális és kolostor). A vandalizmus, a célta­lan pusztítás Franciaország határain kívül is terjedt, Róma műkincseit sem kímélte. A vad rombolás az épületeken kívül a síremlékeket, szobrokat és számos évszázadot megélt, a történeti korok beszédes tanúit, a színpompás üvegablakokat is megsemmisítette a francia forradalom ideje alatt. A riasztó veszteségeket tapasztalva a korszak hiteles személyiségei - Talleyrand-Périgord (1754-1838), Henri-Batiste Grégorie (1750-1831), Pierre-Joseph Cam­­bon (1756-1820) az épületekben és műkincsekben tes­tet öltött értékek megőrzésének fontosságára hívták fel a francia társadalom vezetőinek figyelmét. Az épületek és műtárgyak az ország történelmének folytonosságát is jelentik esztétikai és materiális értékükön kívül, ezért a teljes történelmi örökség megőrzését elrendelő jogszabály elfogadását szorgalmazták, amely a jakobinus terror alatt meg is született, amely máig érvényesen tiltja a művészeti és tudományos emlékek tönkretételét. Ekkor születtek meg az első összeírások a materiális javakról, a nem­zeti értékekről - megtisztítva azokat ideológiai címkéik­től, vallási és társadalmi hovatartozásuktól. A kulturális örökség fontosságának tudatosítása és értékvédelme ettől kezdve beépült az iskolai oktatásba. Üvegablakok fizikai megsemmisítése stílusváltás következtében. A politikai hatalom szerepe Nem csak a tudatlanságból eredő indulat képes hatéko­nyan rombolni. Közismert - az egymást váltó művészeti stílusok az épületekben és műalkotásokban megtestesülő szellemi és materiális értékek tagadásával jutnak el egy újabb szemléletű - általuk magasabbnak vélt művészi értékrendhez. Ez együtt járhat a meglévő műtárgyak, épü­letek részleges, vagy akár teljes fizikai megsemmisítésé­vel. A fizikai és kémiai behatásokra érzékenyen reagáló törékeny üvegablakok esnek először áldozatául ennek a változtatási hullámnak. Belgium, Hollandia, Franciaor­szág, Németország lázadt fel először a szecessziós forma­­világú opalescens üvegkompozíciók ellen. Alig néhány 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom