Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 18. (Székelyudvarhely, 2018)
Madarászné Gorej Judit: Oszlopos állóóra restaruálása
Oszlopos állóóra restaurálása Madarászné Gorej Judit Bevezetés A tárgy a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. A restaurálás megtervezésekor nagyon kevés információ volt róla. Gyűjteménybe kerülésének körülményei nem maradtak fent, csupán annyi, hogy 1953-ban újraleltározták. Formai kialakítása igazán egyedülálló, az ugyanebben az időszakban készült oszlopos órák formai- és díszítési megoldásaitól teljesen eltérő. Nagy segítség lett volna, származási helyét, esetleg tulajdonosának vagy készítőjének kilétét tudni, amely magyarázatot ad az eltérés okára. A szegényes ismeretek birtokában kellett nekilátnunk a nyomozásnak, amit még inkább nehezített, hogy a tárgy rendkívül hiányos állapotban került a restaurátor műhelybe. Oszlopos állóórák 70 cm között változott, külsejével a lakás többi berendezési tárgyához igazodott és maga is bútordarabbá vált1. Az óradobot, kettő-, négy- vagy hat, antik oszlopos építmény tartotta. Gyakori díszítése a faragott szőlővenyige, virágtartó urna és az óradobot keretező virágfuzér. A látvány mozgalmasságát antikizáló alakok fokozták. Felületük aranyozott, talapzatuk előrefelé ívelt, a faragott díszek mellett előszeretettel használták a masszából kialakított ismétlődő plasztikus díszeket2. A Budapesti Történeti Múzeumban őrzött oszlopos álló órák óraszerkezetének készítői főleg Pesten dolgozó órások voltak. A pest-budai óraművesség kiemelkedő időszaka ez, amikor a többnyire osztrák-német területről betelepült mesteremberek önálló órás céhet is tudtak alakítani3 (1-4. kép). Magyarországon a 18. század végén vált népszerűvé az oszlopos állóóra, XVI. Lajos korának stílusában. Elterjedéséhez az is hozzájárult, hogy volt rá kereslet, a magyar órakészítés ebben a században érte el fejlődésének csúcsát. Az óra a 18. században szinte közszükségleti tárggyá vált. Az óraházakat fából készítették, a fém csak díszítőelemként jelent meg rajtuk. Az óraházak magassága 40 és Szép példa erre a Hefele Menyhért által tervezett oszlopos állóóra háza, amely megjelenésében a bútorzat stílusához igazodik. Balló 2016 p. 45. Pritz 1943 pp. 28-35. Pesten 1701 -ben alakultak az első olyan céhek, melyek között már órások is voltak. Ekkor még a lakatosokkal és a puskaművesekkel alkottak közös céhet, majd 1767-ben megalakult az önálló testületük is. Rostás 2003. p. 6 /. kép. Johann Köstler, Kismarton 19. század első fele. Kiscelli Múzeum óragyűjtemény, Budapest (Radnóti Klára felvétele). 2. kép. Joseph Fellner, Pest, 1820 körül. Kiscelli Múzeum óragyűjtemény, Budapest (Radnóti Klára felvétele). 3. kép. Johann Kerbacher, 19. század első fele. Kiscelli Múzeum óragyűjtemény, Budapest (Radnóti Klára felvétele). 47
