Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 18. (Székelyudvarhely, 2018)
Fábián-Tóth Hajnalka: Egy kínai papíresernyő restaurálása - készítéstechnika elmélleti és gyakorlati ismereteinek tükrében
6. ábra. A műtárgy díszítő fűzésének kialakítása (a szerző digitális rajza). «■Küllők vételeken. Tehát a festékanyag feltehetően valamilyen vörös szerves színezék volt, melyet ólomfehér pigmenttel kevertek, vagy annak olajos kötőanyagában volt ólomtartalmú szikkatív. Az utolsó dekorációs elem, mely a szerkezetet is erősítette, a küllők díszes összefűzése volt. A műtárgy esetében két külön sávban fekete pamutcérnával készült, melynek mintázatát a különféle szálvezetés adja. A megkülönböztethetőség kedvéért különböző színekkel jelöltük azt, hogy a küllők középső részén háromféleképpen vezették körbe ugyanazt a szálat, alul pedig a gyűrűt kerülgetve, 3 egymással átellenes küllőbe fűztek (kék vonal mutatja a szálvezetés módját) (6-7. ábra). 36-40% is lehet. A kereskedelemben gyakran kínai faolajnak nevezik. Kínában főként a faanyagok tartósítására, fényezésére és vízhatlanítására, textilek, papír esernyők és bambuszháló impregnálására, illetve festéklakkok összetevőjeként alkalmazzák. Lámpaolajként, illetve a gyógyászatban a fekélyek, duzzanatok és égési sérülések kezelésére is megfelelőnek bizonyult. A múltban a fából készült hajók tömítésére használták, ezért korábban a behajózási kikötők után nevezték el az olajat: Hankau, Hongkong, Kanton fajtáknak.14 A második világháborúban, Kínában még üzemanyagként is hasznosították a tungolajat, benzinnel elegyítve, mert önmagában eldugította a motorokat.15 A gyártás során a melléktermékként visszamaradó pogácsát a lámpakorom tinta előállításához használják fel, angolul „India Ink” néven hivatkoznak rá. Az olaj a pörkölés és a préselés módjától, illetve a szűréstől függően világossárgától sötétbarna színűig változhat. A faolaj +5 °C alatt kezd dermedni, de melegítés hatására ismét folyékonnyá válik. Erős, karakteres illatú, erősen viszkózus anyag. Szagát általában a disznózsíréhoz hasonlítják. A tungolaj a hordozóra való felvitelkor mint olaj kezelhető, majd száradás után inkább lakként viselkedik. Fontos tulajdonsága, hogy nemcsak a felületet vonja be, hanem annak szerkezetébe beivódva szilárdítja is a porózus anyagot. A tungolaj száradási tulajdonságai Gliceridjei főként a-eleosztearinsavat (82,0%), linolsavat (8,5%), palmitinsavat (5,5%), olajsavat (4,0%) és sztearinsavat (1,0%) tartalmaznak, ezen túl tanninokat, fitoszterolokat, és szaponint is, utóbbi mérgező hatású.16 A tungolaj az egyik leggyorsabban száradó anyag, mivel az eleosztearinsav három konjugált kettős kötést tartalmaz, melyeken számos ponton zajlik egyszerre a gyökös láncpolimerizáció, miközben oxigén épül be a térhálóba.17 18 Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a tungolaj 276 °C-ra hevítve 11-19 perc alatt szilárd, morzsolható tömeggé alakul át, mert a láncok között lezajlik a reakció, azaz keresztkötések alakulnak ki.ls Annak érdekében, hogy a megszáradt olajréteg rugalmasabb legyen, azaz minél több peroxid és oxigén keresztkötés jöhessen létre, a hőpolimerizálást általában lenolajjal vagy féligszáradó olajjal keverten végzik. A tiszta tungolaj sajátos tulajdonsága, hogy megszáradt filmjének felülete matt fényű, jellegzetes jégvirágra emlékeztető struktúrában szárad. Hőpolimerizálással kapcsolatos kísérleteink során mi is megtapasztaltuk, hogy az olaj 40-50 perc homokfürdőben való főzés után ragacsos, zselatinszerű anyaggá alakult át. A lágyabb masszában A tungolajról A tungolajat a Kínában honos tungfa (Aleuritis fordii Hemsl.) alma méretű, dióra emlékeztető terméseinek magvaiból sajtolják, melyeknek olajtartalma igen magas, 14 Szikszai 2008. 15 Brown - Keeler 2005. p. 6. 16 Barceloux 2008. pp. 663-665. 17 Tímárné Balázsy 1993. pp. 202. 18 Kovács 1962. p. 103. 30
