Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 18. (Székelyudvarhely, 2018)
Várhegyi Zsuzsanna - Kissné Bendevy Márta: Vízzel telített régészeti bőrtárgyak szárításának lehetőségei
9. kép. Női cipőtalp tisztítás és konzerválás előtt. Régészeti bőrökön végzett szárítási kísérlet Az új bőrökön szerzett tapasztalatok alapján régészeti mintákra is kiterjesztettük a vizsgálódást. Négy egymást követő kísérletet végeztünk, ebből egyet ismertetünk részletesen tanulmány unkban.2‘; Az ilyen típusú bőrtárgyakon is szerettük volna összehasonlítani a beborítás nélküli, illetve a dobozban történő szárítást, ezért egymáshoz nagyon hasonló állapotú, méretű, vastagságú és formájú talpak és sarokborítások közül válogattunk párokat, mellettük egy-egy különösen gyenge megtartású fejrész-töredéket és sarokborítást is kiválasztottunk. Ügyeltünk arra, hogy a kezelésbe bevont minták között legyenek vastagabbak és vékonyabbak is. A bőrök évekkel korábban már szinte száraz állapotban kerültek a műhelybe (9. kép), ezért a mechanikus tisztítást követően 1 napig párakamrában kondicionáltuk azokat telített NaCl oldat felett, 75% relatív légnedvességű térben. Ezzel megelőztük a hirtelen duzzadást a soron következő vizes tisztítás során, ami 1 g/1 nem-ionos felületaktív anyag (Prenol 10) oldatában való áztatással, kétszeri öblítéssel, majd 24 órás vizes áztatással történt. A vízből kivéve 10 perces leitatás után a leletek konzerválás céljából 20%-os glicerinoldatba kerültek 5 napra. Az oldatból kiemelt bőröket lecsurgattuk és leitattuk (10. kép), ezt követően végeztük el fagyasztásukat. A fagyasztás zárt dobozokban történt, -24 °C-on. Ezt követően a hasonló minták közül (talp, sarokborítás) az egyiket dobozban, a másikat szabadon szárítottuk, -25 °C hőmérsékleten. A 3 liter térfogatú dobozokban 500 g, zsákokba varrt szilikagélt helyeztünk el, egyenletesen lefedve velük a 300 cm2 alapterületet, erre kerültek merev, műanyag hálóra téve a leletek. 29 29 A kísérletet a soproni Kecske-templom osszáriumából kiemelt lábbelimaradványok közül kiválasztott mintákon hajtottuk végre. A feltárásban Gabrieli Gabriella, Nemes András, Balassa Krisztina, Harasztovics Veronika, Oláh Rezső, (Soproni Múzeum), Kovács Melinda (Győr), dr. Molnár Erika, dr. Pálfi György (Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszék), Várfalvi Andrea, Czifrák László és dr. Kovács Petronella (MNM-ORRK) vettek részt. Gabrieli 2011. p. 32. Kovács 2017. pp. 37-39. Az új bőrökön végzett kísérletek során megfigyelhető volt, hogy már fagyasztás közben is veszítettek súlyukból, de a szilikagél behelyezésével ez a folyamat felgyorsult. A régészeti leletcsoportnál is szerettük volna ellenőrizni a fenti jelenséget, ezért 9 napot hagytunk a fagyásra, csak azt követően indítottuk a szárítást. Az első 9 nap során valóban minden leletnél mérhető volt a lassú, egyenletes súlycsökkenés, mely aztán a szilikagél jelenlétében hirtelen gyorsabb iramú lett (3. ábra). A fagyasztóban dobozokba zárva szárított és az ugyancsak a fagyasztóban, de lefedés nélkül víztelenített mintákat összehasonlítva azt találtuk, hogy a száradás időtar-10. kép. A kísérletre kiválasztott leletek glicerines kezelés után, nedves állapotban. 11. kép. A leletek fagyasztószekrényben történt szárítás után. 12. kép. Női cipőtalp konzerválás, formára igazítás és a szétvált rétegek ragasztása után. 21
