Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)
Kürtösi Brigitta Mária: A Mozaik és az Arany - készítéstechnika történeti példákkal
13. kép. Hagyományos lingua technikáját alkalmazta kortárs üvegművészeti alkotásában Maria Grazia Rosin /Sergio Tiozzo/: Ice ViruX No. 9., 2009 A felvétel a „ViruX Landscape” című kiállításon készült Velencében, Palazzo Loredan, 2016. esetben lazább, mivel a mozaik készítői eleve kalkulálnak a mű távlatával, és látásunk additív képességével. Az arany háttér legyező, vagy pikkely formában rakva a bizánci mozaikművészetben tűnik fel, például a 13. század második felére datált isztambuli Deészisz jeleneten46 (1. ábra). Maga a kiosztás a 6. század első felére datált padlómozaikról is ismert47, illetve a szíriai iskola is előszeretettel alkalmazta az 5. század második felében. A motívum rendszerét egy átlós négyzetháló segíti. A legyező forma tövét néha eltérő színű tesserákból rakott „virágok” adják, így a fehér „legyezős” háttér virágos mezőt jelöl48 (2. ábra). A bizánci hagyományra jellemző továbbá az is, hogy a színes üvegpasztákból előállított mozaikszernek mellett természetes köveket is felhasznál, főleg a testszínek49, illetve a nagyobb méretű, és eltérő formájú inkrusztációk alkalmazásakor. Az Art Nouveau művészei természetes kövekből tört szemekkel nem dolgoztak, ehelyett a különböző színes üvegpaszták, Tiffany-üvegek, illetve esetenként mázas épületkerámia berakások50 jellemzik a hazai palettát. 46 Hagia Sophia, déli galéria, 47 A Great Palace padlómozaikjának fehér háttere, Isztambul. 48 Lelőhelyek: Huarte, Halawé, 5. század vége, a mozaikpadlók a damaszkuszi Nemzeti Múzeum gyűjteményéhez tartoznak. Vadászjelenetek, gyümölcsfák, állatok jelennek meg ezeken a szíriai kompozíciókon. 49 Ez a jelenség a prágai Szent Vitus katedrális Utolsó ítélet mozaikjára is igaz, bár a teljes mű mind korában, mind stílusában, mind üvegpasztáinak összetételében külön kategóriát képez. Stulik 2004. pp. 135-156. 50 A Zsolnay gyár termékei. Kortárs tendenciák A fényhatások változása, mozgása valóban az arany felületeken a legszembetűnőbb. Ezzel a különleges látvánnyal a fénytani tudományos publikációk51 mellett a kortárs művészek is foglalkoznak. A ravennai CaC03 művészcsoport Movimento No. 7. című munkája is ezt a jelenséget mutatja be. Maria Grazia Rosin üvegművész velencei „viruX landscape” című kiállításán52 a történeti példákból ismert két üvegréteg közé zárt aranyfust szintén helyet kapott a mikro-biológiai ihletésű művek között53 (13. kép). Az üvegművészet kedvelt témája, épp a különös anyagi minőségek okán, a víz alatti világ. A közölt fotók a szerző felvételei. IRODALOM BURNAM, J. M. (1920): A Classical Technology. Edited from Codex Lucensis, 490. The Gorham Press, Boston, USA. BOSCHETTI, C. (2011): Vitreous materials in early mosaics in Italy: Faience, Egyptian blue and glass. In: Journal of Glass Studies 53. pp. 59-91. DARQUE-CERETTI, E. - FELDER, E. - AUCOUTURIER, M. (2011).; Revista Matéria, v. 16. n. 1. pp. 540-559. http://www.scielo.br/pdf/rmat/vl6nl/02.pdf (2014.05.02.) GORIN-ROSEN, Y. (2015): Byzantine Gold Glass from Excavations in the Holy Land. In: Journal of Glass Studies 57. pp. 97-119. 51 Zányi et al 2007. 52 2016, Palazzo Loredan, Velence. 53 Maria Grazia Rosin/Sergio Tiozzo: Ice ViruX No. 9., 2009. 52
