Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)

Kürtösi Brigitta Mária: A Mozaik és az Arany - készítéstechnika történeti példákkal

A Mozaik és az Arany - készítéstechnika történeti példákkal* Kürtösi Brigitta Mária A nemesfém bevonatú mozaiküvegek története, előállításuk hagyományos technikái Már nagyon korai időktől felmerült az igény a mozaikmű­vészetben a nemesfém (arany, ezüst) bevonatú, csillogó megjelenésű tesserák alkalmazására az egyes kompozí­ciókban.1 Az aranymozaikok készítéstechnikájának első írásos említése a 8. századi görög hagyományokat rögzí­tő lucca-i kézirathoz köthető. A mozaikművek maguk is a pompát és a gazdagságot jelezték, drága alapanyagaik­kal éppúgy, mint az aprólékos, precíz munkát megkívánó technikájukkal. A kora bizánci* 1 2 udvari és egyházi megren­delések pedig már határozottan bővelkednek aranyban; a falakat, boltozatokat borító jelenetek kedvelt hátterévé vált, az időtlenséget, az emberfölötti szférákat szimboli­zálva, díszes ornamentikákat, szakrális és profán jelenete­ket bemutatva. Ahhoz azonban, hogy a drága alapanyagot nagy mennyiségben tudják előállítani, megfelelő, a kő és színes üveg tesserákéhoz hasonlóan időtálló megoldást kellett találni. A vékony fóliává kalapált arany és ezüstlapokat ezért mindkét oldalról kellő védelemmel, illetve a többi tes­­serához hasonló vastagságú hordozóval kellett ellátni. Az arannyal bevont üveg tesserák kompozitok; a vékony arany „levelet” két üveg réteg fogja közre (1. kép). A tesserákat olyan lepények3 felszabásával nyer­ték, melyek a három fent említett, forrón összerögzített rétegből állnak. A legvastagabb réteg a hordozó, mely átlagosan 10 mm alatti vastagságú öntött üveg. Erre kerül a vékonyra (1 mikron) kalapált arany levél, majd a vékony üveglemezke, a cartellina4, mely nemcsak védi a sérülékeny arany bevonatot, de tovább fokozza annak csillogását. A cartellina előállítása az, ami leginkább * A cikk alapját a szerző doktori disszertációjának IV. fejezete adja. Kür­tösi 2016B. 1 Alkalmazásának eddig ismert legkorábbi példái a Kr. u. 1. századra nyúl­nak vissza. (Neri - Verita 2013.), Nympheum of Lucullus, (Bartoli et al., 2013.) és Domus Aurea (Lavagne 1970, Sear 1977.) Róma. Szórvány megjelenése ismert a Kr. u. 2. század végéről (Boschetti 2011.), illetve szerepel aranymozaik a Kr. u 3. század végére datált lódi padlómozaik együttes omamentális részleteiben is. Lód, Izrael, 1996. 2009/10 http:// www.lodmosaic.org/conservation-6.html (2014. 05. 14.) A 4. század­tól kezdve már elterjedtebb a használata, a hazai nagyharsányi figurális padlómozaikok részleteiben is található aranymozaik (Verba 1997. pp. 88-89.), bár nem túl nagy mennyiségben. A leletek kisebb-nagyobb töre­dékeit máig beleltározatlan anyagként a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. 2 Nagy Konstantin uralkodásától (a korai 4. századtól) kezdve az 5-6. században terjedt el széleskörűen a használata. 3 Olasz: piastra, angol: cake. 4 Az olasz cartellina szót használjuk a magyar szaknyelvben is. fedöüveg (cartellina) fém fólia: aranyfüst alapüveg 1. kép. Az arany mozaik szerkezeti felépítése. Sztereo-mikroszkó­­pos felvétel. kapcsolódik a történeti üvegek készítéstechnikájához. A fújással előállított vékonyfalú üveg töredékeit hasz­nálták e célra. A vékony üveglapka az alapüvegre felvitt aranyra helyezve hő hatására olvad a felületre.5 A velen­cei, 1888-tól működő Orsoni család manufaktúrája is e fenti módon állítja elő a kínálatában szereplő fémbe­vonatú mozaiküvegeit (2. kép). Vannak azonban esetek, mikor az alapüveg és a fedőüveg anyaga, illetve színe is eltérő. 2. kép. Színtelen és áttetsző sárga fedőüvegek fújt üvegből az arany kompozit készítéséhez az Orsoni műhelyből, Velence, 2016. Az arany Különböző források más és más alapanyagot valószínű­sítenek az arany mozaikszernek előállításához felhasz­nált nemesfém eredetéről. Az arany kvalitatív összetétele az egyik vizsgálati szempont. A felhasznált fém például a Neri és Veritá publikációjában elemzett esetekben 91— 100%-a arany; mellette ezüst (jelenléte magyarázható 5 Különböző variációk technikájának megértése még nem teljes. Neri, Veritá 2013, p. 4596., Bumam 1920. p. 99. (688B) 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom