Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)
Kovács Petronella: Kriptafeltárások restaurátor szemmel
forrást biztosítani az ott uralkodó klimatikus körülmények és a jelenlévő mikroorganizmusok meghatározására. Ezek a mérések információkkal szolgálhatnának az e helyiségek mikroklímájában élő mikroorganizmusokról, a leletek biológiai degradációjának okairól, valamint a feltárást és a későbbi kezeléseket végző szakemberekre nézve lehetséges egészségkárosító hatásokról. Meg lehetne tervezni a tárgyak antimikrobiális környezetben való tárolását, hiszen a szerves anyagokból készült régészeti és kriptaleletek előkerülési körülményeik miatt szinte kivétel nélkül mikroorganizmusokkal fertőzöttek, valamint sok esetben nagy nedvességtartalmúak, ezért a felülfertőződésük esélye is nagyobb.101 Célzottabban lehetne a fertőtlenítő eljárást kiválasztani a kezelésükhöz102, összehasonlítást nyerhetne előkerülésük idején és raktározásuk során való fertőzöttségük, valamint az alkalmazott fertőtlenítő kezelések hatásának eredménye. Mindezeket akkor lehet elérni, ha a feltárásokat, illetve gyűjtéseket végző szakemberek - régészek, muzeológusok, néprajzosok, stb. - képzésébe az ezirányú alapvető ismeretek oktatásra kerülnének, továbbá a restaurátorok részt vehetnének a feltárásokat előkészítő munkákban. Elengedhetetlen a mikrobiológusokkal való együttműködés is, nemcsak a mikroorganizmusok meghatározásának, hanem az ellenük történő védekezés, valamint a fertőtlenítő eljárások kidolgozása terén is.103 Szükséges lenne interdiszciplináris kutatásokat végezni a műtárgyak biodegradációját okozó mikroorganizmusok megszüntető kezelésére, mind a környezet- és egészségkárosító hatásra, mind a műtárgyak anyagaira való tekintettel.104 Végül fontos felhívni a figyelmet a megfelelő védőruha, védőszemüveg, maszk és kesztyű viselésére fertőgyorsán megtelepedhetnek rajtuk, tehát visszatemetésük esetén már nem ugyanazok a körülményeik, mint feltárásuk előtt. 101 Gyors kiszárításuk ugyan hasznos lenne a mikroorganizmusok szaporodása ellen, illetve újabb, a megváltozott környezetben jelenlévő mikroorganizmusok megtelepedésének megakadályozására, azonban anyagaik dehidratációja a tárgyak súlyos károsodásához vezetne. A megfelelő tárolási körülmények sajnos az esetek többségében nem biztosítottak. 102 A tanulmányban ismertetett kezelések 1995 és 2011 között történtek, ezért tájékoztató jellegűek. 103 A legtöbb, mikroorganizmusokkal és az ellenük való védekezés lehetőségeivel foglalkozó tanulmány orvosi, vagy mikrobiológiai folyóiratokban jelenik meg. Ezek a tanulmányok célzottan egy-két baktérium vagy gombafaj elpusztításának lehetőségeivel foglalkoznak, eredményeik nem alkalmazhatók minden mikroorganizmus ellen, azok élettani különbözősége és esetleg eltérő rezisztenciájuk miatt. A nem műtárgyakkal kapcsolatos mikrobiológiai cikkek nem vizsgálják az adott módszer szerves vagy szervetlen műtárgyalkotó anyagokra lehetséges hatásait. 104 2011-ben felcsillant a lehetőség egy japán-magyar akadémiai kutatási projekt indítására a Human Frontier Science Program (HFSP) keretében különböző anyagú műtárgyakat károsító gombák és biofiljmeik alternatív - illő anyagokkal való - kezelése terén. A programban a Debreceni Egyetem (Dr. Pócsi István), az MTA Atommagkutató Intézete (Dr. Kövér László), a Magyar Képzőművészeti Egyetem - Magyar Nemzeti Múzeum (Bóna István DLA és Kovács Petronella DLA) vettek részt. A japán fél - Dr. Takae Takeuchi, Department of Chemistry, Faculty of Science, Nara Women’s University - nyújtotta be a közös programtervet a HFSP-hez, azonban sajos nem nyertük meg a támogatást. zött vagy fertőzésgyanús tárgyak esetében. Ne dobjuk félre ezeket azzal, hogy nehéz, vagy lehetetlen bennük dolgozni. Érdemes lenne felmérést végezni a restaurátorokat ért fertőzésekről, illetve az azok nyomán kialakult betegségekről, amikről nem is gyanítjuk, hogy egy-egy műtárgy kezelése során szereztük be. Köszönetnyilvánítás A szerző köszönettel tartozik Kissné Bendefy Mártának és Várfalvi Andreának a bőrleletek és a női viselet konzerválásával kapcsolatos információkért, Újvári Máriának és Ráduly Emilnek a váci kriptafeltárásról készült felvételekért és adatokért, Harasztovics Veronikának a soproni leletek állapotának ellenőrzéséért, dr. Bathó Editnek és Császár Péternek a jászberényi leletek feltárásával és tárolásával kapcsolatos információkért, dr. Zala Juditnak, Kissné Bendefy Mártának és Kriston Lászlónak a tanulmány írása során adott tanácsaikért. IRODALOM ABDEL-KAREEM, O. (2010): Monitoring, controlling and prevention of the fungal deterioration of textile artifacts in the Museum of Jordanian Heritage. Mediterranean Archaeology and Archeometry, Vol. 10. No. 2. pp. 85-96. ALEXANDER, Stefanie-Ann - SCHI ESSER, C. H. (2017): Heteroorganic molecules and bacterial biofilms: Controlling biodeterioration of cultural heritage. In: Arkivoc, Volume 2017, Issue 2. pp. 180-222. http://dx.doi.org/10.3998/ark.5550190. p009.765 (2017. 06. 22.) BALÁZS György - FEJŐS Zoltán (2005): A múzeumi állományvédelem eredményei 2003-2005 között. In: Múzeumi Közlemények, 2. pp. 12—39. BATHÓ, Edit (2007): A jászberényi Nagyboldogasszony római katolikus templom kriptájának feltárása. In: Magyar Múzeumok 2007/3 ősz. pp. 38—40. BATHÓ, Edit (2008): Üzenet a múltból a jászberényi kriptaleletek a tudomány szolgálatában. In: Szolnoki Tudományos Közlemények XII. Szolnok, pp.1-2. BATHÓ Edit (2015): Bőrkapca, bakacsin, fátyolfőkötő. A jászberényi kriptaleletek néprajzi vonatkozásai. In: Ethnographia 126/2015. 1. pp. 118-147. BEÖTHYNE KOZOCSA Ildikó - OROSZ Katalin - KISSNÉ BENDEFY Márta - ÉRDI Marianne (2013): Pergamenből és cserzetlen bőrből készült tárgyak restaurálásának lehetőségei, a kezelés hatása a műtárgyakra. In: Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 13. Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, pp. 99-118. BORREGO, S. - VALDÉS, O. VIVAR, I. - LAVIN, P. - GUIAMET, P. - BATTISTONI, P. - GÓMEZ DE SARAVIA, S. - BORGES, P. (2012): Essential Oils of Plants as Biocides against Microorganisms Isolated from Cuban and Argentine Documentary 40
