Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)
Kovács Petronella: Kriptafeltárások restaurátor szemmel
14. kép. A 21. számú koporsóban fekvő tetem csizmája a feltárás során (Ráduly Emil felvétele). 15. kép. A restaurált csizma. (Nyíri Gábor felvétele).53 Tárgyi leletek A koporsókat, a viseleteket és a temetkezési mellékleteket a váci Tragor Ignác Múzeum gyűjteménye őrzi. Elsődleges fertőtlenítésükre a feltáráskor került sor, portalanítás után 50% etilalkohol és 50% víz keverékével34 (13 .a. kép). Az oldatot porlasztással vitték fel a felületekre, majd a koporsók és az egyéb tárgyi leletek a téli időszakra a múzeum kezelésében lévő fűtetlen Görög templomban, ahol a RH 70-75%, a hőmérséklet 12-15°C volt, az időjárás felmelegedésekor pedig a múzeum különböző raktárhelyiségeiben nyertek elhelyezést. A leleteket, koporsónként osztályozva, e célra készített nagyméretű fatálcákon kiterítve, illetve papírdobozokban helyezték el, lehetőség szerint anyagfajtánként különválasztva.53 A mozgatáskor 54 A feltárás idején elérhető tanulmányok az 50-50%-os alkohol - víz keveréket ajánlották. 55 B. Perjés - Ráduly - Újvári 2004. p. 27. 11. kép. előforduló sérülések elkerülésére a tárgyak közötti hézagokat savmentes fátyolfóliával töltötték ki, ugyanezt az anyagot alklamazták a ruhák kitömésére formájuk megőrzése érdekében. A nedves tárgyakhoz alkalmazott csomagolóanyagot fertőtlenítőszerrel itatták át.56 Koporsók A kripta legnedvesebb helyiségéből előkerült néhány rovar- és gombakárt szenvedett koporsót hidrogén-foszfáttal fertőtlenítették a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban. A gázosítás hatására a zöld és kék festékrétegek részben megfeketedtek. A rétegekből utólag vett minták röntgendiffrakciós analízise réztartalmú pigmenteket mutatott ki, melyek az alkalmazott gázzal reakcióba lépve átalakultak, ez okozta színváltozásukat.57 Hasonló esetekben fontos a fertőtlenítő eljárás alkalmazása előtt anyagvizsgálatokat végezni és restaurátor szakvéleményét kérni a káros hatások elkerülése céljából. A textillel borított koporsók tisztítása a drapériák lebontás nélkül történt, portalanítás után vákuumos kárpittisztító géppel, nem ionos felületaktív anyag vizes oldatával, melyhez Preventolt adagoltunk. A beavatkozáson a kezelések során változtattunk, először a felületaktív szer oldatát permetként vittük a felületre, majd a fertőtlenítőszeres oldattal öblítettük.58 A restaurálás során az összes koporsó festetlen felületén megelőzésképpen Xylamon Holzwurm Tod, illetve egyes esetekben Basileum Holzwurm und Pilz BVP20 permetrin hatóanyagú fertőtlenítőszer került alkalmazásra (13.b. kép). Olvasók A fából készült olvasók és textil fonalaik kezelése 70%-os alkoholban történt, mely 0,1% Preventol CMK-t is tartalmazott. Ez utóbbit először kevés alkoholban kell feloldani, azután lehet egyenletesen elkeverni a vizes-alkoholos keverékkel.59 Bőrtárgyak A kriptából előkerült gombafertőzést szenvedett bőrtárgyakat műagyag zacskóba helyezve, timol párában tárolva fertőtlenítették. Ezután a bőrleleteket az ORRK restaurátor műtermébe szállították, ahol a növényi cserzésűeket vizes tisztítás után glicerin, majd polietilén-glikol 600 vizes oldatával konzerválták. Fertőtlenítőszerként Preventol CMK (para-klór-metakrezol) 0,5%-os 56 Alkalmazott fertőtlenítő szerek: Sterogenol (cetil-piridium-bromid) vizes és alkoholos 0,01-0,02%-os oldata és Preventol CMK 0,05-0,1%os alkoholos oldata. B. Perjés - Ráduly - Újvári .2004. p. 28. 57 Kovács 1996. p. 33. 58 Kovács, 1996. p. 34-35. 6-8. kép. A texillel borított koporsók restaurálását, B. Perjés Judit, Újvári Mária, Sterbetz Katalin, és a szerző, valamint Mátéfy Györk vezetésével iparművészeti restaurátor hallgatók végezték. Ld. még: Újvári 2006. p. 39. 59 A rózsafüzérek többségét a Magyar Képzőművészeti Egyetem iparművész restaurátor hallgatói konzerválták a szerző irányításával. A szakrális mellékleteket - az olvasók egy részét, a feszületeket, skapulárékat Újvári Mária és Hostyinszki Attila (Tragor Ignácz Múzeum) restaurálták. 30
