Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)
Kovács Petronella: Kriptafeltárások restaurátor szemmel
szült. Nincs egyetlen megoldás, ami minden esetben megfelelő lenne és gyakran az alkalmazott módszerek, vagy fertőtlenítőszerek az emberi szervezetre is káros hatásúak lehetnek. Mechanikus tisztítás Több szerző mechanikus tisztítást ajánl, spórákat kiszűrő, speciális filterrel26 ellátott porszívóval, ami eltávolítja a különböző gombaelemeket, ezáltal minimális szintre csökkenti a gombaterhelést és az újrafertőződés lehetőségét (9. kép). Előnye, hogy nem adunk a tárgyhoz semmilyen anyagot, amely további romlását okozhatja, nem alkalmazható azonban, ha a műtárgy felülete túl érzékeny (törékeny, felvált, vagy porlékony). A biodetergén mikrobák és a hozzájuk kapcsolódó metabolitok általában nem csak a műtárgy felületén helyezkednek el, emiatt teljes eltávolításuk mechanikus módszerrel nem lehetséges, ezért azt általában fizikai vagy kémiai eljárásokkal kombinálják. Mikroorganizmusokkal fertőzött tárgy mechanikus tisztítása esetén megfelelő védőfelszerelés viselése kötelező (9. kép)!27 9. kép. Penészes ácsolt láda mechanikus tisztítása spórákat kiszűrő filterrel ellátott porszívóval (hallgatói felvétel). 26 High Efficiency Particulate Air (HEPA) filter 99,97% hatásfokú szűrést biztosít, a levegőben található 0,3 mikronnál nagyobb szennyeződéseket, részecskéket képes megkötni. https://en.wikipedia.org/wiki/HEPA. 27 Pl. DuPont-Tyvek gyártmányú overall, védőkesztyű, maszk, cipő, vagy lábfejvédő. Restaurátorok által alkalmazott biocidok A restaurátorok mechanikus tisztításon túl vízben, alkoholokban, vagy egyéb szerves oldószerekben oldott különböző vegyi anyagokat használnak a műtárgyak fertőtlenítésére. A antimikrobiális hatású oldatok alkalmazása történhet áztatással, ecseteléssel vagy permetezéssel a tárgy állapotától és anyagaitól függően. Az alacsony molekulatömegű alkoholok, például az etil-alkohol, izopropil-alkohol, gombaölő hatásúak. Ezeket 70:30 arányú vizes keverékként használják, mert a víztartalom segíti a mikroorganizmusokba való behatolásukat. Kvatemer ammónium-sók vizes oldata alkalmazható, ha az adott tárgyat lehet vizesen kezelni, de vízérzékenység esetén ezek szerves oldószerekben (pl. alkoholok, aceton) oldott formában is felhasználhatók. A kezelőszerek biztonságtechnikai adatlapján feltüntetett adatokat és a pH-ját fontos ellenőrizni, mert előfordulhat, hogy lúgos kémhatásúak. A halogén vagy fenol csoportokat tartalmazó vegyületek alkotják a gombaölő szerek másik nagy csoportját. A leggyakrabban alkalmazottak a para-klór-meta-krezol és nátrium sója (PreventolDCMK, Preventol®CMK-Na), az orto-fenil-fenol és a Na-orto-fenil-fenolát (Preventol®0, Preventol®ON). A tárgyak anyagaitól függően a felsoroltakon kívül a szakirodalom több más vegyszert is említ műtárgyak fertőtlenítésre. Korábbi publikációk esetében fontos meggyőződni arról, hogy az azokban említett biocidok alkalmazása még mindig ajánlott-e. Szükséges továbbá meggyőződni arról, hogy aktív fertőzésről van-e szó, azaz szükséges-e a beavatkozás, vagy - az újabb irányzatok szerint - a megfelelő környezet biztosításával a mikroorganizmusok szaporodása megakadályozható.28 Fizikai módszerek Az ultraibolya, a röntgen- és a gamma-sugárzás - szakirodalmi adatok szerint - a baktériumok, algák és gombák ellen szervetlen anyagok esetében használhatók, de mint nagyenergiájú elektromágneses sugárzások több szerves anyag, pl. a fehérjék, cellulóz stb. módosulását okozhatják, ezáltal a műtárgyalkotó anyagok elszíneződhetnek, tulajdonságaik megváltozhatnak. A penészek kevésbé érzékenyek az ionizáló sugárzásra, mint a rovarok, és a különböző törzsek különböző szintű érzékenységet mutatnak29, de a legtöbb gomba elpusztítása lehetséges 10 kilogray sugárzással.30 A mikroorganizmusok szaporodáshoz szükséges hőigény 0-65°C-ig terjedhet. Hőmérsékletigényük szerint megkülönböztünk: hidegtűrő (0-20°C), közepes hőigényű (37-40°C), hőtűrő (60-65°C) fajokat.31 A penészgombák az élettevékenységükhöz szükséges minimumnál alacso-28 Flórian 2004. 29 Nyberg 1987. 30 Tiano 2002. 31 Életműködésükre jellemző hőmérsékleti határokat ld. Beöthyné et al. 2013. p. 101. 1. táblázat. 26
