Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 16. (Székelyudvarhely, 2016)
Mester Éva: Az erdélyi történeti üvegablakok túlélésének esélyeiről
18. kép. Külső és belső oldali merevítések. leti szennyeződéseket viszont időről időre mechanikus tisztítással és vegyszeres kezeléssel el kell távolítani az üvegek mindkét oldaláról az ablaktáblák szétszedése nélkül. A matt felületek száma idővel megszaporodik, de ez hozzátartozik a műtárgy öregedéséhez. Ilyen jellegzetességek a középkori üvegablakokon is fellelhetők. Európa számos országában, Franciaországban, Németországban ezeket az ablakelemeket megtartják - mi is követhetjük a jó példákat. A templom déli oldalfala ablakainak alsó, téglalap formájú kisebb felületét négy derékszögű háromszögre osztották. Itt a háromszögletű üvegdarabokat belülről építették be, szorítóléccel és fémszegekkel rögzítették a fakerethez. A nagy ablakoknál csak egészen kis üveghiányok vannak. Keresztben áttört elemekből ablakmezőnként több is előfordul, de ezeket láthatatlan ragasztással mind meg lehet tartani. Egyedül a szentély déli oldalán egy kisebb ablaknál vannak részleges üveghiányok. Az összes ablakot észrevehetően rendszeresen javították, a hiányokat pótolták. így az állagromlás mértéke lelassult és nem számottevő. Szászivánfalva - lappangó értékek, elfelejtett középkori ablakok Vannak kivételes esetek, amikor a reformvallások elterjedése előtti időkből maradtak fenn díszes ablakmaradványok. Szászivánfalva evangélikus templomának szentélyében a kőből készült faragott pasztofóriumon az 1491-es évszám olvasható. Ez a dátum valószínűleg egybeesik a hasonló anyagból faragott mérmüves szentélyablakok kőkereteinek és a bennük fennmaradt ólmozott üvegek készítési idejével. A templomban minden ablaknyílásban - ha töredékesen is - maradtak régi, geometrikus mintázatú részek - négyzetes és kör alakú elemekből összeépítve. A három mérmüves szentélyablakban színes, a többiben jó minőségű vékony, színtelen üveglemezekből, keskeny ólomsínek alkalmazásával készítették az üvegmezőket. A félköríves záródású szentély ablakainak gótikus kőkereteiben csak a felső mérmüves ablakrészek díszüvegezése maradt fenn - az északi oldalon szinte a teljes üvegfelület. Mindháromban sok a Butzenscheibe (tányérüveg) elem.9 A legtöbb üveg színezetlen, melyek mellett foltszerűen, meglepő intenzitású sárga, vörös, narancs, lila és zöld színeket is használtak. Az alsó részek valószínűleg elpusztultak, ezeket elfalazták. A külső oldalon a középső osztóborda és az ablakpárkány jelöli az 9 Szabó 1998. egykori méreteket.10 11 A mérmüves ablakmaradványoknál bizonyos hasonlóságokat találunk Közép- és Nyugat-Európában a késő románkori, korai gótikus ablakok motívumkincsével a régészeti leletek alapján (19. kép). A régiség mellett szólnak a színezett üvegek véletlenszerű átmenetei - például egy középső elem mangánnal olvasztott lila árnyalatánál, valamint a sárga elemeknél a huzalosság és egyenetlenség. Ezek a technikai tökéletlenségek a színes üvegablakok festőiségét adták a történeti időkben. Az üvegolvasztás egyszerűségére utalnak a légbuborékok és az egyenetlen felületi kidolgozás. Felületi festést, kontúrozást vagy árnyalást nem alkalmaztak. A kezdetleges üvegolvasztás és a gyakorlatlan kidolgozás erdei üvegcsürben készített üvegekre utal, amely a közelben is működhetett.11 Az üvegolvasztáshoz jó minőségű homokot használtak, a színtelen üvegek tiszták, kristályszérűén csillogók - egyetlen üvegdarabon sem tapasztalhatók az elüvegtelenedés károsító folyamatai. A templom ablakai sok évszázadot átvészeltek. A templomhajó északi falának több periódusból álló hatalmas felületű középkori freskóciklusa, a templom méretei, a festés igényessége egykori tehetős egyházi közösséget feltételez. A falképek feltárásával és restaurálásával egyidőben az ablakok helyreállítása is megtörtént. A szászivánfalvi templom freskóciklusai és hasonló korú ablakainak felbukkanása mutatja milyen hatalmas, lappangó értékek vannak a térségben és egész Erdélyben. A történelem viharai, a szegénység és az információhiány elfedte a múlt kincseit. 19. kép. Geometrikus elemek kombinációja, restaurálás előtti állapot. A történeti ablakok túlélésének körülményei A rendszerváltás, később az Uniós csatlakozás utáni gyökeres átalakulás a vidéki településeket elnéptelenítette. A magukra hagyott - gyülekezet és lelkész nélkül maradt templomok rohamosan pusztulni kezdtek. Ilyenkor legelőször az ablakok esnek ki - vagy ami rendszerint történni szokott - az ablakokat bedobálják, vagy kiverik. Az elhasználódott, leszakadt régi csatornák nem vezetik el a csapadékvizet, a lyukas tetőkből a nedvesség folyamatosan szivároghat az átrepedt falazatokba. Ennek okán azóta nem egy 10 A 2014-15-ös helyreállításnál ezeket feltárták és rekonstruálták a hiányzó ablakrészeket. 11 Mészáros 2005. 63
