Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 16. (Székelyudvarhely, 2016)

Galambos Éva et al.: Az almakeréki falképek színelváltozása és vizsgálatai

Sók továbbá termelődhettek a falazatban, a nedvesség hatására megtelepedett biológiai károsítok által is. Azo­kon a részeken, ahol nedvesség érte a falat, a sók kioldód­tak, mobilizálódtak és a falképek károsodását, lepergését vagy a pigmentek színének elváltozását okozták. Ritkábban előforduló sók az alsó zónából vett egyik mintában kimutatott thermonátrit (Na2C03H20) és trona (Na3H(C03)2 2H20), valamint egy másikban a nesque­­honit (MgCÖ3 3H20). A magnéziumtartalom feltehetően a javítóvakolathoz köthető, míg a thermonátrit származ­hat esetleg cementes javításból, vízüvegből, vagy a padló tisztításához használt vegyszerekből. CaCl2 tartalomra lehetett következtetni az oldatban lévő ionok kémiai kimutatása, valamint bizonyos min­ták rendkívüli higroszkópossága alapján is. Ez utóbbiak CaCl2 tartalmát a SEM/EDX vizsgálat is bizonyította. A földfelszínhez közeli vakolatok mintáiban a sók kevésbé bizonyultak higroszkóposnak, a magasabban, 100-185 cm-re, valamint az efölötti zónákban elhelyez­kedőké sokkal jobban, és úgy tűnik, hogy az oldalfalak ilyen szempontból érintettebbek, mint a mennyezet. Meg­állapítható, hogy a falak alulról számított második nedve­­sedési zónájának kialakulásában a higroszkópos sók nagy szerepet játszanak. Érdekes jelenség az északi fal falfestményeiről készült UV-lumineszcens felvételeken megfigyelhető, rózsaszí­nesen lumineszkáló vonalszerűén összefüggő folt, ami a sekrestye tetejének és a lépcsőtorony illeszkedésének vonalát rajzolja ki (10. kép). Ez alatt, a szentély északi oldalán a sekrestyeajtó feletti középzóna szinte telje­sen elpusztult a sekrestye boltozatának vállmagasságá­ban. Ennek fő oka a boltozat vállában összegyűlt víz és az ezzel összefüggő sókárosítás volt. A lumineszcenciát ez esetben feltehetően a nedves zónában megtelepedett biológiai károsítok okozták, ennek bizonyítása azonban további vizsgálatot igényel. A falakon szabad szemmel látható sötét foltok szintén összefüggésben lehetnek a higroszkópos sók jelenlétével. A nagyobb sókoncentráció, valamint a higroszkópos sók jelenléte azokon a helyeken, ahol a falkép konzerválása szükséges, akadályozhatja a munkafolyamatokat, a keze­ző. kép. Az épület oldalnézeti rajzára vetített zónák elhelyezkedése (északi fal). 11. kép. A szentély kiterített képe. A függőleges falak sótérképe. A piros + azokat a részeket jelöli, ahol a mintákból kioldott sóoldat higroszkóposnak bizonyult. A térképen fel van tüntetve a vízoldható sók előfordulása, eloszlása is. A falkép a déli fal (jobb oldal) alsó részén pusztult el teljesen, a keleti részen (közép) alul kisebb zóná­ban, az északi falon (baloldal) alul kevésbé, de a sekrestye boltozatá­nak vállrészénél - kb. 1-2,5 méter magasság között - az összegyűlt víz és sókár miatt nagy területen. G. Kovács G. felvétele.. lőszerek bejuttatását, ezért a sók kivonása ezeken a terü­leteken lokálisan indokolt lehet. A falak teljes sótalanítása nem kivitelezhető, különösen, ha a sók egy része az építő­anyaggal került a falazatba. Erre a falazó- és építőanyagok további vizsgálata adhat választ. A falazatban lévő sók miatt nem javasolt olyan konzerváló anyag használata, mely filmképző lehet. A konzerválószer kiválasztásánál figyelembe kell venni továbbá, hogy ne befolyásolja se a vakolat kapilláraktivítását, se a vízgőz-átjárhatóságát. A falképek többnyire szekkó technikával készültek és sérülékenyek, ezért javasolt, hogy sókivonást csak a konzerválás elvégzéséhez legszükségesebb részeken végezzenek. A sókivonást csak a festékréteg és az elvált, vagy porló vakolatok előszilárdítása, valamint a falké­pek anyagával kompatibilis porozitású és anyagú próba­pakolás készítése és vizsgálata után szabad megkezdeni. A sókivonás legkíméletesebben a folyamatos, hosszútávú karbantartás keretein belül volna megvalósítható, a ter­mészetes módon, a felületen kikristályosodó sók idősza­konkénti eltávolításával. A vakolat és a festett rétegek leválása, a pigmen­tek nagy felületeket érintő színelváltozása is a sók káros 12. kép. A mennyezetről vett mintákból kioldott sók térképe. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom