Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 16. (Székelyudvarhely, 2016)
Nemes Erika Tímea: A bögözi templom falképeinek festéstechnikája
Abögözi templom falképeinek festéstechnikája Nemes Erika Tímea A templom falképeire először az 1865-ös javításkor bukkantak, amikor a hajó északi falára ablakot nyitottak. Ezt követően 1898-ban a bögözi református egyháztanács jóváhagyásával Csehély Adolf feltárta a falkép-együttes legalsó regiszterét. A feltárás eredményeiről ugyanezen év májusában az Udvarhelyi Hiradó-ban számolt be.1 A cikkben leírtak alapján a Műemlékek Országos Bizottsága úgy határozott, hogy a többi falfestményt is feltáratják. Huszka József budapesti tanárt és Csehély Adolfot kérték fel a munkálatok elvégzésére. A falképekről Huszka József a helyszínen több fényképet, akvarell- és pauszmásolatot készített, valamint felmérési rajzokat az épületről.1 2 Nem sokkal ezután jelentést tett a Műemlékek Országos Bizottságának, hogy a rábízott feladatot elvégezte, és kérte, hogy akadályozzák meg a falképek újbóli elfedését. Annak ellenére, hogy a bizottság azonnal intézkedett és Jakab Gyula udvarhelyi alispánhoz fordult közbenjárásért, elkéstek. A bögözi református lelkész kéthavi várakozás után, a falképekkel kapcsolatos intézkedések hiányában, a festményeket bemeszeltette.3 A falfestmények az 1920-as években kerültek újra napvilágra. 1930 őszén Szigethy Béla és Kassay F. Pál egy nagyobb részt tárt fel. 1938 szeptemberében Kelemen Lajos, egy utazásról számolt be naplójában, mely alkalmával a bögözi ev. ref. templom falképeit is megnézte. Itt említi, hogy „Haáz Rudolf egy szép női szent egész alakját szabadította ki a mészréteg alól.”4 1 Csehély 1898a. „Hogy a szép csúcsíves stílusú templomban, melyről Orbán Balázs „A székelyföld leírása” című művében annyi elragadtatással ír, a mészréteg alatt faliképek vannak, azt már évekkel ezelőtt lehetett konstatálni. A mészréteg ugyanis egy-két helyen levált volt s a támadt színes foltokon egy kígyónak töredéke, valamint egy női szent, ki palástját néhány imádkozó alak köré szétterjeszti, volt felismerhető. E két töredék láttára azt következtettem, hogy ott az ítélet napja ábrázolásának kell lennie s e következtetésemben nem is csalódtam, mert miután a bögözi ev.ref. egyháztanács szíves engedélyével a templomnak most folyamatban levő restaurálási munkálatai alatt a falat borító mészréteg egy részét lefejtettem, harmadfél napi munkám eredményeként az ítélet napja 10 m. hosszú s 134 cm. Magas képciklusának legnagyobb részét sikerült napfényre hoznom. E cikluson kívül még két nagyméretű szentnek képét is sikerült kibontanom. E szentek kilétét azonban nagyon sérült állapotuk miatt meghatároznom nem lehetett.” 2 Csehély Adolf 1898b. „Miután a műemlékek országos bizottsága a megelőző cikkemben ismertetett képsorozatról szóló jelentésem alapján elhatározta a mészréteg alatt még lappangó képek folytatólagos felfedését és a képeknek felvételét, s e munkálatok végzésével Huszka József budapesti tanárt és csekélységemet bízta meg, ez évi június hó végén és július hó elején a templom északi falának még hátralevő részét, valamint egy a nyugati falon mutatkozott jelenetet is sikerült teljesen megszabadítanunk a mészrétegtől.” 3 Jánó2008. pp. 153-156. 4 Jánó 2008. pp. 166-167. 1943-ban Dercsényi Dezső szorgalmazására a Műemlékek Országos Bizottsága előtt újra terítékre került a templom falképeinek restaurálása. 1944-ben Farkas Tibor restaurátor elkezdte a munkálatokat, de a háborús körülmények miatt nem sikerült azokat befejezni. 1964-ben Vétési Sándor lelkész kezdeményezésére, Kós Károly közbenjárásával az akkori bukaresti Történelmi Műemléki Igazgatósághoz fordultak a templom javításával és a falképek feltárásával kapcsolatban. A kérés eredményes volt, az 1964 és 1966 között folyó munkálatok alkalmával a hajó nyugati és északi falán lévő karzatot elbontották és a déli oldalra építették, ezáltal láthatóvá tették a nyugati és északi oldalon végighúzódó falfestményeket. Ekkor nem került sor a falképek konzerválására. 1995-ben újabb falképek kerültek elő, amik azonban a feltárás során megsemmisültek. 2012-ben indult egy program a templom kutatására és restaurálására. Ennek keretében került sor a falképek teljes feltárására, konzerválására és restaurálására, melyet Kiss Lóránd és Pál Péter restaurátorok vezetésével az Imago Picta kft. munkatársai végeztek.5 A falképek ismertetése A falképeket három egymás alatti regiszterbe festették meg. A freskók szempontjából a templom egyik fő helye az északi oldal legfelső regisztere, az itt lévő képek lenyűgöző hatást tettek a déli bejáraton belépőre. Bögözön is, mint sok más székelyföldi templomban, erre a helyre kerültek a Szent László legenda jelenetei. Alatta Antiochiai Szent Margit legendájának ábrázolása húzódik. A legalsó regiszterben pedig az Utolsó ítélet jelenetei kaptak helyet, valamint Szent Dorottya, Veronika kendője, Szent Ilona és Szent Miklós. A jeleneteket időrendben föntről lefelé és balról jobbra haladva festették meg. A legf első regiszter falképei A legfelső regiszterben a Szent László legenda jelenetei láthatók. Az ábrázolás a nyugati oldalon indul és az északi falon folytatódik. Súrlófényben megfigyelhetők a regiszter kontrasztosan előtűnő szélei. A torony falán lévő kezdő jelenet képmezője 200 cm magas és 210 cm széles. 5 A munkálatokban Kiss Lóránd, Pál Péter, Tordai Zsuzsanna, Lukács Katalin, Márton Ferenc, Hegedűs Ignác, Simó Annamária, Bíró Rózsa, Beke Nándor, Szappanyos Tünde, Mednyánszky Zsolt, Nemes Erika Tímea vettek részt. A restaurálásról ld. Kiss 2013. pp. 18-21. 21
