Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 16. (Székelyudvarhely, 2016)
Tóth Eszter: Késő avar kori, tausírozott vas phalera-pár restaurálása
5. kép. A korongokról készült röntgenfelvétel. kíváncsiak voltunk arra, hogy ezek alapján meghatározható-e a phalerák készítésének módja, különös tekintettel a tausírozásra. A restaurálás előtt és a díszítő minta kibontása után végzett vizsgálatokkal a készítéstechnika egyes lépéseire ugyan fény derült, de a tausírozás módja továbbra is meghatározhatatlan maradt. A restaurálás előtt végzett anyagvizsgálatok Röntgenvizsgálat A tárgyak restaurálása előtt szükséges volt megbizonyosodnunk afelől, hogy a phalerák valóban berakásosak, ezért mindkét darabról, illetve töredékeikről röntgenfelvételt készítettünk.2' A felvételek (5. kép) a berakás tényét igazolták, továbbá alátámasztották a korongok szemrevételezéssel megállapított állapotát is. Elektronsugaras mikro-elemanalitikai vizsgálat A műtárgyról vett aranyozás azonosításához elektronsugaras mikro-elemanalitikai vizsgálatot21 22 alkalmaztunk. Az elemzéssel kimutatott higany jelenléte bizonyította, hogy a berakások felülete tüziaranyozott, továbbá, hogy az aranyozáshoz használt aranyötvözet23 igen nagy tisztaságú aranyból készült. Komputertomográfiás vizsgálat A komputertomográfiás vizsgálat (a továbbiakban CT) során készült tárgyankénti 1600 felvételből24 összeállt a korongok térbeli szerkezete. Az elemzés hátránya, hogy a háromdimenziós felvétel csupán számítógépen keresztül vizsgálható, az eredmények bemutatásához azonban már csak kétdimenziós felvétel szolgál. Ezeken25 (6. kép) a berakások mintázata értelmezhetőbbé, tanulmányozhatóbbá, a töredékek a mintázat alapján összeilleszthetővé26 21 A felvételeket Horváth Mátyás, a Magyar Képzőművészeti Egyetem munkatársa készítette. 22 Az elemzést dr. Tóth Attila fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet munkatársa, végezte. 23 Az ötvözet összetételében az arany aránya 96%. 24 A vizsgálatot Bencze Zsolt labormémök végezte a Continental Automotive Hungary Kft. Központi Minőségügyi Laborjában. 25 A CT-felvételeken a sötét részek az alapfémet, a vasat, a világosak a berakást jelölik. 26 A hiányos korong korábban restaurált két töredékéről CT-felvétel nem készült. 6. kép. A korongokról készült CT-felvétel. váltak. E felvételek alapján készült el mindkét korong rekonstrukciós rajza27 (4. ábra). A kör szélén, illetve a közepén kör alakban futó indamotívum kereteli kétoldalról a hálómintás díszítményt, melyet négy részre tagol egy-egy közbeékelt növényszerű ornamentika. A korongok mintázata közel megegyező, fő eltérés a fonatminták futási irányában, valamint a növényi omamentikás panel felső részében vannak. Ezek a madárpárra is emlékeztető formák az egyik korongon egymással szembe, a másikon egymásnak háttal helyezkednek el. A komputertomográfiás vizsgálat a mintázat tekintetében értékelhetőbb eredményt adott, mint a röntgenfelvétel. Nyitott kérdés maradt azonban, hogy a CT-vizsgálat által nyújtott felvételek a továbbiakban még mire használhatók, milyen kérdések megválaszolására alkalmasak. A CT-felvételek értékelése a mintázat feltárása közben és után is zajlott, a restaurálás során felszínre kerülő aranyozás ugyanis újabb kérdéseket vetett fel. A mintázatot mutató felvételen egyértelműen kitűnnek azok a területek, ahol berakás már nem található. A keresztmetszeti szeleteken meghatározhatóvá vált a vájatok mélysége és szélessége28, az azok alakját felvevő berakott fém alapján, valamint az is, hogy a képeken nem különül el a berakás a rajta lévő aranyrétegtől, feltehetően az utóbbi réteg vékonysága miatt. A berakások felvételen megjelenő színe alapján határozottan állítható, hogy a mintázatot mutató CT-felvételen a világos részek 4. ábra. A korongokról készült rekonstrukciós rajz (a szerző rajza). 27 A rekonstrukciós rajzokat a szerző készítette. 28 A mélység-, szélesség-, és keresztmetszetbeli különbségeket feltehetően az alkalmazott szerszám, annak a tárgy síkjára nézve nem azonos dőlési szöge, fokozatos tompulása okozhatta. 9
