Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 15. (Székelyudvarhely, 2015)
Nagy Rebeka: Batthyány Erzsébet vállfűző maradványainak restaurálása
Batthyány Erzsébet vállffiző maradványainak restaurálása Nagy Rebeka Bevezetés A szerző diplomamunkaként annak a viseletnek a restaurálását választotta, melyben Batthyány Erzsébetet eltemették. A régészeti textilleletek restaurálása mindig különösen nagy odafigyelést igényel. Batthyány Erzsébet viseletmaradványainak meglehetősen hányatott sors jutott, így méginkább körültekintő munkára volt szükség. Batthyány Erzsébet és a leletegyüttes története Gróf Batthyány Erzsébet (1. kép) 1619-ben született németújvári Batthyány II. Ferenc és báró Lobkowitz Poppel Éva ötödik gyermekeként. 1638-ban Pozsonyban kötött házasságot gróf Erdődy Görggyel. A neves nyugat-dunántúli család több ízben is támogatta a Szombathelyen ez időben letelepedő domonkos rendet. Templomuk, a Szent Márton plébániatemplom Batthyány Erzsébet adománya révén került felújításra, átépítésre. Ezért övezi a mai napig különös tisztelet a grófnőt, s a templom második alapítójaként emlékeznek meg róla.1 Batthyány Erzsébet 1674-ben halt meg, és végakaratának megfelelően Szombathelyen, a Szent Márton plébániatemplom kriptájában temették el.1 2 Érckoporsóját az elmúlt évszázadokban többször kirabolták. 1998-ban került sor a sír feltárására. A maradványok kiemelése a sírrablók által az érckoporsó oldalán szabott lyukon keresztül történt (2. kép). A maradványok felmérése A sírrablók tevékenysége miatt a koporsó tartalma teljesen összekeveredett. Az egykorú ravatalképek, temetésekről írt beszámolók, valamint viseletleírások, portrék tanulmányozása segített ahhoz, hogy a különböző töredékeket azonosítani lehessen. A maradványok szétválogatását és csoportosítását a különböző szövettípusok alapján kezdtük el. A 17. század temetkezési, ravatalozási szokásainak tanulmányozása alapján feltételezhető volt, hogy a viselethez tartozó töredékeken kívül a szemfedél, a koporsó külső-belső borítására szolgáló textíliák, esetleg párnák és lepedők maradványaival is találkozhatunk. Volt közöttük vászonkötésű selyemszövet, ami talán a szemfedél lehetett, és gránátalmás-liliomos mintájú selyemszövet, 1 Zsámbéky 2012. pp. 9-14. 2 Zsámbékyl999. pp. 241., 246. 1. kép. Batthyány Erzsébet arcrekonstrukciója. 2. kép. A koporsó belseje a feltárás előtt. ami a koporsót borította. Feltételezhető volt, hogy a kor szokásainak megfelelően Batthyány Erzsébetet egy általa korábban viselt öltözetben temették el. Ezért nagyon fontos volt a 17. századi női öltözetek minél alaposabb ismerete. A korszakban két divatirányzat élt egymás mellett Magyarországon. Az egyik a spanyol típusú, a másik pedig a magyaros viselet.3 A maradványokról vizsgálatuk alapján ez utóbbi tűnt valószínűnek. Selyembársony töredékek, némely esetben hajtásokkal, amiket egy vékony 3 Radvánszky 1896. 46
