Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 15. (Székelyudvarhely, 2015)
Tövissi Júlia: Lüsztertechnika ezüst alapon a 18. századi receptes könyvekben
Lüsztertechnika ezüst alapon a 18. századi recepteskönyvekben Tövissi Júlia Bevezetés A lüsztertechnika kutatását a 18. századi recepteskönyvekben egyrészt a számos ilyen technikával díszített, fennmaradt erdélyi faszobor és oltár indokolja, másrészt az erre vonatkozó erdélyi szakirodalom csekély volta. Az alábbi munka nyolc recepteskönyv harminckét receptjének feldolgozásából és összehasonlításából épül fel. A receptgyűjtemények közül öt német, egy olasz, egy francia és egy magyar nyelvű.1 A cél olyan gyűjtemény létrehozása volt, amely támpontul szolgálhat a lüszterezett műtárgyak kutatásánál, vizsgálatánál. A receptekben szereplő anyagok és mértékegységek értése, magyarázata, „mai nyelvre” való lefordítása is fontos szempont volt. A tanulmányozott lüszterreceptek ezüstfüstre, vagy tömör ezüstalapra valók. Lüsztertechnika A faszobrokon, oltárokon fellelhető lüszterek1 2 olyan áttetsző, lazúros rétegek, melyeket a fémfüst bevonására használtak, s melyek az alsó áttűnő fémréteg miatt fémes jelleget kaptak. A különböző színű lüszterekkel előkelő, pompás anyagokat jelenítettek meg, míg a sárga lazúrok (aranylakkok) leginkább az arany imitálására szolgáltak. Lüszterekkel leggyakrabban ezüstfüstöt vontak be, de előfordult, hogy arany- vagy ónfóliát, esetenként rézalátétet is.3 Történeti kontextus - erdélyi barokk kori emlékanyag Lüsztertechnikát már a középkori faszobrok és oltárok esetén is alkalmaztak, virágkorát azonban a 17-18. században élte, amikor ez a díszítés már teljes szobrokra és egész oltárfelületekre is kiterjedt. Ebben a korszakban a lüsztertechnikát változatos, széles színpaletta jellemzi, ami a piros különböző árnyalataitól kezdve, a világos és sötét sárgán és zöldön keresztül, a kék színtónusokig teljed. A kék lüszterek nagyfokú elterjedése a berlini kék pigment 1704-beli 1 Az idegennyelvű recepteskönyvek másolatát a hildesheimi (Németország) egyetemi könyvtárban, míg a Ferencz Antal-féle csíkszenttamási receptes kéziratot a Csíki Székely Múzeum jóvoltából tanulmányozhatta a szerző. 2 Lüszter: a latin „lustrare”, azaz megvilágítani szóból ered. 3 Koller 1975. p. 20. 1. kép. A székelyudvarhelyi ferences templom 18. századi lüszterezett főoltára. (Mihály Ferenc felvétele). 2. kép. Szűz Mária lüszterezett, virágmotívumos ruhája, részlet (Mihály Ferenc felvétele). felfedézésétől számítható.4 Az erdélyi, barokk kori emlékanyag igencsak gazdagnak tekinthető. A székelyudvarhelyi ferences templom Szent Péter és Pál tiszteletére emelt lüszterezett főoltára a korszak szép emléke3 (1. kép). Mind az apostolszentek, mind a szent királyok - Szent István, Szent László -, valamint a Szentháromság szoborkompozíció, illetve az egyéb díszítő elemek ezüstfüst alapon színes lüszterrel díszítettek. Kiemelkedő Szűz Mária ruhájának színes lazúrból álló virágmotívumos díszítése (2. kép). 4 Brachen 2001. p. 39. 5 Fábián - Kovács - Mihály - Miklós - Terdik 2010. p. 19. 20
