Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 14. (Székelyudvarhely, 2014)
Mester Éva: Nagyméretű üvegfestmények "in situ" vagy műtermi restaurálása
11. kép. Isten Báránya ablak, Kalocsa, érseki főszékesegyház, Lecke oldal. az üvegfestményeket - nagyon rövid idő alatt. A munka felgyorsítása érdekében óhatatlanul felmerült a technikai megoldások leegyszerűsítése, a mezőméretek és azon belül az egyes üvegdarabok méretének túlzott növelése. Ennek káros következményei is voltak - csökkentette az ablakok állékonyságát a nem kellő gondossággal kivitelezett műtárgyakon. Az ólmozási technikának megvannak az évszázadok alatt kialakult munkamódszerei, amelyek nem csak a beépítés tartósságára, de az optimális mezőméretekre, a mezőkön belüli felületkiosztásokra és az ólomháló grafikai rajzolatára, csomópontjainak kialakítására is vonatkoztak. Ezek az apró részkérdések mind a nagyon drága műtárgyak túlélési esélyeit növelték. A kivitelezésben az egyik legnagyobb problémát az üvegmező és a befoglalására szolgáló keret méreteinek egyeztetése jelentette. A keret nélküli beépítés - az „ún.” falstráfos beépítési mód Az ólmozott mezők hosszútávú statikai biztonsága megkövetelte a milliméteres pontosságú beépítést és a szakszerű rögzítést. Ezen segíthetett az ún. falstráfos beépítési mód, amikor az üvegablak mind a négy oldalát közvetlenül a falazathoz csatlakoztatták és a mezőszélekre ráva-12. kép. Omamentális ablak ún. falstráfos beépítési módja a kalocsai főszékesegyházból - restaurálás utáni állapot. koltak. A megfelelő műszaki tulajdonságokkal rendelkező habarcs a megkötés után szilárdan fogta az üvegszéleket, a panelek nem mozdultak el helyükről (12. kép). Praktikussága miatt a módszer széles körben elterjedt. Nem csak új épületeknél alkalmazták, hanem gyakran azokban az akár többszáz éves templomokban is, ahol kőkeretek nem álltak rendelkezésre és az üvegfestmények kedvéért új nyílásokat vágtak a meglévő falazatokba. Ilyen a 18. század közepén, barokk stílusban épült szeged-felsővárosi Szent Miklós Minorita templom omamentális díszítésű 22 m2-es karzati ablaka 1905-ből (13. kép). A másik terület a templomok átépítésével, korszerűsítésével, díszesebbé tételével függ össze, amely szándékot a katolikus egyház 19. századi megújulási törekvései mozgattak. Ennek szép példája a kalocsai érseki főszékesegyház üvegfestménye - az összehasonlítás kedvéért - szintén a nyugati karzatról, Szent József halála, gazdag omamentális díszítéssel. Ennél a monumentális méretű, 8m2 felületű ablaknál az üvegszéleket fém keretbe építették be. (14. kép). A falstráfos beépítési módot nem csak praktikussága, de takarékossága miatt is kedvelték. A nyílászárók drága fémkeretét el lehetett hagyni. Ez főleg a nagyfelületű ablakoknál jelentett jelentős megtakarítást. Nem csak a szegény plébániák, de a székesegyházak is éltek ezzel a lehetőséggel (15. kép). A vakolatba történő rögzítésnek azonban számos buktatója van. A technika akkor működik jól, ha a habarcsban a homok, a mész és a többi anyag megfelelő keverési arányban van jelen. így a vakolat nem porlik, nem válik le az ún. falstráfról. A falstráf az a vendég üvegcsík, melyet az üvegfestmény látszó szélére ólomfoglalattal ráforrasztanak egy erősebb ólomsínnel. Ez a szélesebb üvegcsík kerül a falazatba, erre vakolnak rá anélkül, hogy a kompozícióból a vakolat kitakarna (16. kép). A beépítési mód ellen szól, ha az épület mozog (17. kép). Az ablaknyílások környezetében keletkezett repedések komoly veszélyeztető tényezők (18. kép), ilyenkor át kell térni a fémkeretes beépítésre. 82
